Sikerült egy kis időt lopni ma a sok irodai katyvasztól és kimenni erdőre. Kifejezetten Tél Tábornok Elvtárs utóvédjeit kerestem, mielőtt a közelgő nagy tavaszi hadjárat sunyi gerillaharcosai kisöprik innen maradék hadait.

Végre tiszta, száraz, fagyos idő volt, méltó a december nevű hónapunkhoz. Árnyékban nappal is fagyott, állomány alatt mindenütt kopogtak az erdei szállítóutak a bakancs alatt. A napsütés ellenére is a fagy beablakozta a pocsolyák tetejét.

Erdei achát

beillesztett kép


 
Az északias fekvésekben kifejezetten csípett az idő, a múlt heti téli csodavilág utolsó morzsái színezték a tájat.

beillesztett kép

 

A Nagy-Inóc tömb délkeleti hatalmas tömege és a Kis-Inóc csúcsa már beárnyékolta az Inóci-nyerget. Az északkeletre nyitott nyereg igazi fagyzug, kiváló hideg megtartó képességgel. Alakult a dolog.

beillesztett kép



És a Kis-Inóc északi letörésében ott állomásoztak a Tábornok tartalékai.

beillesztett kép



Recsegett-ropogott a táj, összefüggő, átjegesedett hótakaró több hektáron. Jeges, fagyott utak. Mínusz 2 fok. Igazi téli kép és tél illat fogadott. Menedékhely 600 méteren. S a topoklíma gyönyörei.

beillesztett kép



A Korom-bérc gerince mögött lassan kibukkanó Hold és a délnyugati égbolt napnyugta színei már csak a koktélmeggy volt a rövid portya végén.

beillesztett kép



Egyelőre ennyivel kellett beérni a hegység délnyugati, délkeleti felén, bár a tendenciát nézve ez sem kevés. Igaz a Magas-Börzsöny belső kalderájában, északi gerincein, mély völgyeiben még kifejezettebb lehet a múlt heti tél maradékainak a jelenléte. Most egy kissé nem túl elegáns szünet, majd várjuk a határozott folytatást!