Ismersz, én ezek hatékonyságában és használhatóságában erősen kételkedem. Ennek ellenére egy szóval sem mondom, hogy haszontalanok! Hiszen honnan lehetne máshonnan megtudni, hogy van-e összefüggés, ha már a vizsgálatát is elvből elutasítanánk?
Idén a sok károgás mellett azonban szeretnék feltenni és - megpróbálni - megválaszolni egy-két kérdést. Laikusként mire gondolnék (ha a saját étvágyamból indulok ki)?
* Nem lehet, hogy az állatok az aktuális időjárásból indulnak ki, és ha hideg van, zabálnak, ha meleg van, lustulnak és nem esznek?
* Nem lehet, hogy az állatok az előző tél időjárásából indulnak ki, és ha tavaly ráfáztak a henyélésre, idén inkább betáraznak, hátha durva lesz a tél, mint tavaly?
* Nem lehet, hogy csak úgy lomhán követik az éves anomália értékeit?
* Nem lehet, hogy az egész teljesen véletlenszerű, és ezernyi másik tényező szinte teljesen elnyomja az időjárási vonatkozást? (egyéb tényezőkre tippjeim: populáció, szaporodás alakulása, csapadék alakulása, egymás közti vetélkedések vagy ilyesmi, véletlen útvonalak használata, egyéb fertőzések/kórokozók/kártevők, megfigyelés hiányosságai, napsütéses órák száma, stb.)

Így hát készítettem pár grafikont, amit egyrészt a Te adataidból, másrészt az OMSZ képes adatbázisának leolvasásával nyertem. Nagyjából északkelet, azon belül is a Börzsöny-Bükk tengelyt próbáltam leolvasni a havi anomáliák vizsgálatakor.

Lássuk az első képet!
Link
Állatok várakozása és az adott évi évszak alakulása.
Gyors magyarázat: a tél az már ugye "jövőbeni", azaz, amit az állatok vártak, a másik 3 évszak az viszont "múltbeli". Az általam leolvasott adatok mellé bevittem Snowhunter értékeit is, látszik, hogy pici volt az eltérés, az is inkább a szemre becslésem miatt lehetett.
Értékelés: hát, szerintem a nyarat és az őszt (illetve az éves anomáliát) jobban követik le... De a hasonlóságok minimálisnak tűnnek.

Következő kép:
Link
Ez ugyanez, csak hónapokra bontva a grafikont. Értelemszerűen áttekinthetetlenebb, de ugyanúgy nehéz bármi anomáliát felismerni. Hozzátenném, messziről megint csak az látszik, hogy mindent "lekövetnek", azaz együtt mozognak az átlaggal. Persze a tél itt is "jövőbeni", azaz ha azzal is együtt mozognának, az sikert jelentene, hogy látják a jövőt. Ez annyira azért nem rajzolódik ki.

Ezután két kép jöjjön együtt:
Link
Link
Az első képen azt ábrázoltam, hogy az állatok az előző télhez képest (havi bontásban) hogy jósoltak, azaz pl. az idei jóslatuk (+1,5) a tavalyi/idei téllel került összevetésre, nem pedig a várható téllel. Kapcsolat (szerintem) nem sok van.
A következő ábra pedig tulajdonképpen az, amit Te is ismertettél: az állatok jóstehetségével veti össze a téli hónapok átlagát. Icipicit talán több kapcsolat látszik, de még mindig nem mondanám, hogy ez a két adatsor között bármi korreláció is lenne.
Ugyanez évszakokra összevonva:
Link
Hajszállal talán tényleg jobban illeszkedik a várható tél a jóslataikra, mint az előző évi télre (azaz a piros vonal jobban fedi a zöldet, mint a kéket).

Utolsó képem:
Link
Itt azt vetettem össze, hogy az aktuális nyár nem-e jobb indikátora az állatok viselkedésére, mint a várható tél és hát... Eszerint meg azt mondanám, hogy inkább a nyári anomália alapján raktároznak télre, nem a várható tél alapján.

Összfoglalva: engem nem győznek meg az eddigi eredmények, érdekességnek kiváló, én is elszórakoztam egy estét vele, és még biztos nagyon sokat lehetne kutatni a témát és csiszolni a technikát (pontosabb, mérhető értékelések az állatokról, több tényezővel történő összevetés stb.). Mivel ez az érdekes kérdéskör eszünkbe jutott, valószínűnek tartom, hogy sokan mások már sokat foglalkoztak a kérdéssel nevet Lehet érdemes lenne egy kicsit online kutakodni különböző tudósok kutatásai iránt.

ui.: Durva, ennyire melegek lettek a nyaraink? A tél kivételével alig van néhány évszak, ami hoz negatív anomáliát...