Az átállás és a hagyományokhoz ragaszkodás mellett is hosszasan lehetne érvelni.
Mivel folytonos mérés nem létezik, csak idõpillanatokban tudunk mérni, bármennyire is kis idõközt választunk, elméletileg mindig van olyan köztes idõpont, amikor más mért értéket kaphatunk. A meteorológiában a hõmérsékletnél ugyanakkor a 10 perces mérésköz is bõven elégséges lenne napi középhõmérséklet tizedfokos meghatározására. Az más kérdés, hogy nincs olyan mérõeszköz, ami mérésének a hibahatára kisebb lenne, mint 0,1 fok. Még a platina ellenállás hõmérõ legnagyobb pontossága is csak +/- 0,1 fok (20°C-on), minden más hõmérsékleten ennél csak nagyobb.
"Manapság az amatõr mûszerek nagyobb pontossággal, és részletességgel tudnak mérni, mint a mérések kezdetén a profi hõmérõk." Ez nem igaz! A mai amatõr mûszerek többsége +/-0,5 foknál nagyobb hibahatárral rendelkezik. A higanyos hõmérõk pontossága az elmúlt 250! évben érdemben nem változott, mintegy 0,4-0,5 fokos pontossággal mérnek. A higanyos hõmérõket már 250! éve is kalibrálták 0 fokra (és 100 fokra emellett). A régi hõmérõk talán egyetlen egy problémája a nullponteltolódás volt, amit már több mint 150 éve kiküszöböltek. Az 1800-as évek elsõ felében laboratóriumi vizsgálatok során ~+0,3 fok/~40 év nullponteltolódást állapítottak meg. Ezt azonban a gyakorlatban nem sikerült bizonyítani, csak bizonyos lassú nullpontelodóást, ami pozitív és negatív elõjellel egyaránt elõfordult. Az 1830-as évek végén a mûszerek nullponteltolódására Hohenpeißenbergen végeztek vizsgálatokat. Kiderült, hogy a nullponteltolódást a hõmérõ üvegének anyagában bekövetkezõ lassú elváltozás okozta. A XIX. század közepén ez meglett oldva, (úgy emlészem, de ebben nem vagyok biztos), hogy valamilyen anyaggal lett szennyezve az üveg. Az azóta is készült ilyen higanyos hõmérõk, amik külön hivatalos meteorológiai mérésekhez készültek rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy optimális körülmények közt tartva (pl. megfelelõen karbantartott angol hõmérõházban, nem "dobálva" a hõmérõt) a pontosságát és kalibráltságát elvileg korlátlan (értsd ezalatt, hogy több mint 100 évig) ideig megõrzi.

A napi középhõmérséklet számítására sok módszer van, országa válogatja vagy fejleszti ki a saját formuláját.
Ahogyan néhány országban számítják a napi középhõmérséklet (nyári idõszámításnál mindenhol +1 óra):
Magyarország:
Az 1901 elõtti sokféleséget most nem részletezem.
1901-1965-ig (T07+T14+2*T21)/4
1966 óta (T01+T07+T13+T19)/4

Németország:
1870-1878-ig és 1901-2001.03.31-ig: (T07+T14+2*T21)/4
2001.04.01. óta: (T00+T01+T02+T03+....+T23)/24

Svédország: (ez a kedvencem, talán a legösszetettebb is) Link
A svédek az Ekholm-Modéns formulát használják. Maga a formula 1914-es, de 1947-tõl használják a napi középhõmérséklet számítására:
1947 óta: (a*T07+b*T13+c*T19+d*Tx+e*Tn)/100
A formulában:
-T07, T13, T19 a 7 (nyár idõszámításkor 8 ), 13 (14), 19 órakor (20 órakor) mért hõmérsékletek
-Tx a napi maximumhõmérséklet (elõzõ nap 18 UTC-tõl aznap 18 UTC-ig)
-Tn a napi minimumhõmérséklet (elõzõ nap 18 UTC-tõl aznap 18 UTC-ig)
-a, b, c, d és e a földrajzi hosszúsági foktól és hónaptól függõ súlyok (a+b+c+d+e=100)