Semmi szükség a régi adatok különféle matematikai algoritmusokkal történõ utólagos módosítgatására. Ez bizonyos szemszögbõl nézve "adathamisítás" is lehet. Attól, hogy mindezt egyesek nem rossz szándékkal, hanem az összehasonlíthatóság kedvéért követik el, még az marad. Miért? Mert ha utólag levonok vagy hozzáadok 0.5 fokot egy 90 évvel ezelõtti mérési eredményhez, azzal minden kedves olvasómat becsapnám, hiszen akkor, azon a helyen nem azt a középhõmérsékleti értéket figyelték meg!

100-150 éves éghajlati idõsorok összeállításához semmi szükség a régi adatok megváltoztatására. Ha egy idõsort úgy akarunk elemezni, hogy a benne bekövetkezõ változásokat vizsgáljuk, akkor minden t-edik év adatából a t-1-ik év adatát kivonva kapunk egy ún. különbség-idõsort. Ezt az idõsort kell elemezni, nem pedig a mesterségesen elõállított, a valóságban nem létezõ, "homogenizált adatokat".

A Szegeddel kapcsolatos OMSZ álláspontot sem értem. Elõször is, bõséggel vannak Szegedrõl az évkönyvekben külterületrõl származó adatok 1950 elõttrõl. Ásotthalom mellett 1892-tõl a II. világháború alatt néhány hónap kihagyással az 1960-as évtizedik mûködött teljesen külterületi elhelyezésû állomás. Volt egy másik is kb. 1930-1960 között Újszegeden, a Mezõgazdasági Intézetben. 1870 és 1900 között pedig mértek nem városi körülmények között Makón és Szegeden.

Még valami: a városi hõszigethatás régen Szegeden nem volt olyan meghatározó, mint ma. Az 1940-es években nem volt ekkora energiafogyasztás, általában csak 1-2 szobát fûtöttek lakásonként, nem voltak aszfaltozott utcák és a maihoz hasonló ipartevékenység és autóforgalom. Emiatt az 1940-es években a Szeged-Belváros (az Egyetem háztetõs állomása) és a külterületi ásotthalmi tanya között 0,3-0,4 fok volt az évi középhõmérséklet eltérés. Ma ennél sokkal nagyobb a különbség a városi és a szabad felállítás között.