Rosszul közelíted meg a kérdést! (Bár lehet én meg a választ?! kacsint )

Amennyiben szisztematikus módon folyt volna az állomástelepítés és az adatfeldolgozás, akkor ez a probléma fel sem merül.
Ugyanis azokat az állomásokat, amelyeket hosszú adatsorok produkálásának céljával telepítettek, kimondottan figyelni kellett volna arra, hogy amennyiben áthelyezik õket, abban az esetben az elõzõvel analóg helyre telepítsék át õket, ami a lehetõ legjobban hasonlít az elõzõre.
A nagykanizsai állomás a múlt század elején a keleti városrészben volt dombon, azután nagyrészt fagyzugban volt, a Kanizsai-medence alján, igaz ott is volt az iskola udvarán, a repülõtéren, lassan 30-40 éve pedig már a Camping-úton van elhelyezve.
A pécsit is pakolgatták össze-vissza, belvárosból mélyebb fekvésbe, dombra, fennsíkra, ide-oda.
Miskolc is volt a reptéren fagyzugban, meg az Avason dombtetõn.
Ezeket hogy a csudába elemzed, homogenizálod?
A szegedi volt városban meg kint a reptéren, meg közben volt háztetõn az egyetem tetõteraszán, a talajtól 24 méter magasan.
Ugyanolyan, analóg fekvésbe helyezni könnyebb lett volna, mint egy fagyzugi, dombi meg városi állomás 100 éves adatsorát homogenizálni vagy csak egyszerûen elemezni, vizsgálni.

A feladatokra a válasz: a 0,8 fokos középhõmérséklet emelkedés az állomás fekvésébõl adódik, vagy a második 60 év annyival melegebb volt az adott hónapban?
Ugye ez könnyen kitalálható kontroll mérésekkel.
Vagyis mérni kell ugyanott, ahol volt az elõzõ állomás, és 1-2 év alatt kijön, hogy a 0,8 fokos különbségbõl mennyi a fekvésbõl származó különbség.
Persze figyelembe kell venni a két állomás fagylefolyásbeli különbségét, adott év jellegét, borultságát, szelességét, csapadékosságát, amennyiben van fagylefolyás, akkor a derült éjszakák számát.
Mert egy derültebb évben nagyobb különbség van a kisugárzási inverziós különbségek miatt, mint ha sokat borult az idõ.

Akármelyiket tekinted legmelegebbnek, ez csak játék a számokkal.
Szórakozásra jó.