Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azok számára, akik most, febr. 7-én végképp leírták az idei telet, egy rövid szemelvény egy korabeli Élet és tudomány cikkbõl. 1957 februárjáról és márciusáról van szó:
TAVASZ A TÉLBEN
Az elmúlt 1956-57-es tél rendkívül enyhe volt. 1830-tól 1900-ig hét alkalommal, 1900-tól napjainkig pedig mindössze két esetben, összesen tehát kilenc alkalommal volt ilyen téli enyheség. Különösen a február volt rendkívül enyhe és csapadékos. Az évszázados sorozatban, enyheségben a negyedik helyre, csapadékosságban a hatodik helyre került e február. Több alkalommal nyárias zivatarok ejtették bámulatba az embereket. Hat napon át, 14-19-ig zivatarokat jelentettek az ország minden részébõl. Ez a legnagyobb ritkaság. Nem egy helyrõl a zivatar 40-50 mm-es záporesõvel, sõt jégesõvel is járt. Nem fagyhullámokról -mint ez természetes ilyenkor- hanem hõhullámokról emlékeztek meg a lapok. Az elsõ téli hõhullám 9-én, a második 18-án tetõzött. Ebben az idõben 1000 m magasságban +10, 2000 m-en +6 fokot mértek. A 0 fok 3000 méteren volt található. Valóságos tavaszi jelenség. Tíz évenként fordul elõ egy-egy ilyen enyhe február. (A havi középhõmérséklet +4,3 fokot tett ki, a sokévi átlag 0,7 fok, 1929 februárjában -7,6 fok volt, tehát 12 fokkal hidegebb.) Még élesebb ez az ellentét ha visszaemlékezünk, hogy egy évvel elõbb, 1956 februárjában milyen kegyetlen, zord, hideg téli napokat éltünk át. Ez a nagyfokú enyheség megzavarta a természetet és olyan növények, amelyek általában március, áprilisban nyílnak, egy hónappal elõbb bontották ki szirmaikat. A vándormadarak három-négy héttel elõbb jelentek meg. Az állatokat és a növényeket is becsapta az idõjárás.
Márciusban, mikor már a tavasznak kellett volna jönnie, jött a tél. A hónap elején és végén erõs fagyok köszöntöttek be, amit északkeletrõl, Szibériából származó hideg légtömegek hoztak. A két erõ hideghullám között azonban hirtelen, minden átmenet nélkül olyan erõs felmelegedés köszöntött be, ami szinte példa nélküli. 14-én Budapesten 21 fokot mértek, néhány nap múlva pedig Békéscsaba és Szeged vidékén 20-25 fokot. A hónap végén pedig -2, -4 fokos fagyok jöttek. Amíg februárban napokon át zivatarok voltak, addig márciusban egyetlen zivatar tört csak ki."
Ja, hogy akkor még nem volt ez a GLOBÁLIS izé...
TAVASZ A TÉLBEN
Az elmúlt 1956-57-es tél rendkívül enyhe volt. 1830-tól 1900-ig hét alkalommal, 1900-tól napjainkig pedig mindössze két esetben, összesen tehát kilenc alkalommal volt ilyen téli enyheség. Különösen a február volt rendkívül enyhe és csapadékos. Az évszázados sorozatban, enyheségben a negyedik helyre, csapadékosságban a hatodik helyre került e február. Több alkalommal nyárias zivatarok ejtették bámulatba az embereket. Hat napon át, 14-19-ig zivatarokat jelentettek az ország minden részébõl. Ez a legnagyobb ritkaság. Nem egy helyrõl a zivatar 40-50 mm-es záporesõvel, sõt jégesõvel is járt. Nem fagyhullámokról -mint ez természetes ilyenkor- hanem hõhullámokról emlékeztek meg a lapok. Az elsõ téli hõhullám 9-én, a második 18-án tetõzött. Ebben az idõben 1000 m magasságban +10, 2000 m-en +6 fokot mértek. A 0 fok 3000 méteren volt található. Valóságos tavaszi jelenség. Tíz évenként fordul elõ egy-egy ilyen enyhe február. (A havi középhõmérséklet +4,3 fokot tett ki, a sokévi átlag 0,7 fok, 1929 februárjában -7,6 fok volt, tehát 12 fokkal hidegebb.) Még élesebb ez az ellentét ha visszaemlékezünk, hogy egy évvel elõbb, 1956 februárjában milyen kegyetlen, zord, hideg téli napokat éltünk át. Ez a nagyfokú enyheség megzavarta a természetet és olyan növények, amelyek általában március, áprilisban nyílnak, egy hónappal elõbb bontották ki szirmaikat. A vándormadarak három-négy héttel elõbb jelentek meg. Az állatokat és a növényeket is becsapta az idõjárás.
Márciusban, mikor már a tavasznak kellett volna jönnie, jött a tél. A hónap elején és végén erõs fagyok köszöntöttek be, amit északkeletrõl, Szibériából származó hideg légtömegek hoztak. A két erõ hideghullám között azonban hirtelen, minden átmenet nélkül olyan erõs felmelegedés köszöntött be, ami szinte példa nélküli. 14-én Budapesten 21 fokot mértek, néhány nap múlva pedig Békéscsaba és Szeged vidékén 20-25 fokot. A hónap végén pedig -2, -4 fokos fagyok jöttek. Amíg februárban napokon át zivatarok voltak, addig márciusban egyetlen zivatar tört csak ki."
Ja, hogy akkor még nem volt ez a GLOBÁLIS izé...