Mindamellett a tél idõjárása nem egészen úgy alakult, ahogy elõzetesen felvázoltad (egyre jobban tomboló atlanti ciklonok, Európába bedõlõ enyhe, jobbára száraz légtömegek)
A sarki-szárazföldi légtömegek januárban jelentõs idõre átvették az uralmat Közép-Európában.
Tél elején már megírtam, hogy a mi téli idõjárásunkat nemcsak a tõlünk nyugatra, délnyugatra fekvõ régiók befolyásolják (noha azok "irányba állnak" a futóáramlás szempontjából), hanem a szibériai téli légnyomási maximum, mint akciócentrum is jelentõsen hat ránk. Ennek az akciócentrumnak a jelentõségét mutatja, hogy télen adott esetben Japántól Nyugat-Európáig Eurázsia hatalmas területén befolyásolja az idõjárást. Roppant hideg légtömegei viszont csupán "ellenáramlásban" érhetnek el minket, ezért ezek, viszonylagos közelségük ellenére valóban nehezen jutnak el hozzánk.
De, ahogy az ábra mutatja -El Nino ide vagy oda- már december legvégén szépen bejöttek térségünkbe, aztán nemrégiben újra. Mivel a szibériai maximum fejlettsége éppen a tél második felében a legnagyobb, joggal feltételezhetjük, hogy februárban még találkozunk északkeleti hidegáramlással.