Akik klímaváltozásról beszélnek, nem hinném, hogy alaposan végig gondolták, mit is mondanak.
Vagy tényleg komplett hülyék, de ezt nem feltételezem senkirõl.
A klímának vannak stabil korszakai (egyáltalán, ezek jelentik magát a KLÍMÁT), és vannak nyilván instabil idõszakai. Éghajlatunk stabil idõszakai néhány százezer évre visszamenõleg a glaciálisok és interglaciálisok. Ezek periodikusan váltakoznak, ami a Föld un. "hûtõházi" idõszakaira jellemzõ -bolygónk jelenleg összességében hideg korszakot él.
Az éghajlat a glaciálisokon és interglaciálisokon belül sem teljesen állandó (ld. pl. középkori klímaoptimum, kis jégkorszak), de ezek az ingadozások meg sem közelítik azt a hullámzást, amit a glaciálisok és interglaciálisok váltakozása jelent. Elõbbiek ezért csak az éghajlat-ingadozás nevet érdemlik.
A szememben igazi klímaváltozás egy glaciálisból az integlaciálisba való átalakulás (vagy vissza)
Hogy ennek méreteit érzékeltessem (és összevethetõvé tegyem a jelenlegi "éghajlatváltozással"): az utolsó glaciális mélypontján a szárazföldi jégtakaró a Kárpátok északi lábáig terjedt, az Alpokat közel 3000 m vastag jég fedte. A Kárpát-medencén belül nem volt ugyan jég, de tundra volt. A világóceán szintje kb. 120 m-rel a mostani alatt állt a víz jégtömegekbe fagyása miatt.
A tengerszint egyébként kitûnõ indikátora a jégtömegek képzõdésének és olvadásának. "Éghajlatváltozásunkban" ez kb. 15 cm-t emelkedett a rendszeres mérések kezdete óta (és még ezen is vitatkoznak a tudósok) Igaz, most nincs annyi olvadó jég, mint az utóbbi glaciális végóráiban -na de: 15 cm kontra SZÁZHÚSZ méter??
Még annyit: azt valószínûleg csak a fene tudja pontosan, hogy az emberi tevékenység (szén-dioxid emisszió) mennyire képes "belerondítani" a glaciális-intergalciális rendbe. Sok klímakutató nyilván azt mondja: nagyon-nagyon. De lehet, hogy valójában ici-picit!