Off: lassan 14 éve regisztráltam ide, a mai napig úgy érdekel a meteorológia mint egykor (sõt, még jobban is), de egyszerûen nem tudja a gyomrom elviselni azt a szolgalelkûséget és szervilis magatartást, amit az itteni moderátorok egy része tanúsít abban az esetben ha valaki akár minimális mértékben is kritizálni merészeli a szerintük mindenható állami hivatalos szervet, az OMSZ-t.

Elhiszem, hogy az oldal jelenlegi üzemeltetõi és visszatérõ hozzászólói közül sokan meteorológus hallgatók vagy akár a Szolgálat munkatársai, és az a tény, hogy Magyarországon egy meteorológus diplomával meglehetõsen nehéz az állami szférán kívül bárhol máshol megélhetést találni, még nem hatalmazza fel õket arra, hogy mások szabad, de civilizált vélemény nyilvánításához fûzõdõ jogát korlátozzák.


Mint a versenyszférában tevékenykedõ magyar adófizetõnek, nekem is jogom van véleményt nyilvánítani és nyomon követni egy olyan szervezet tevékenységét, ami a hozzám hasonló állampolgárok hozzájárulásaiból tartja fenn magát és lát el egy nagyon fontos közfeladatot. Ha valakinek nem tetszik, hogy sokáig elérhetetlenek a pogányvári radarállomás felvételei, írhassa ezt le megbélyegzések nélkül. Én sem értek egyet az OMSZ bizonyos közleményeivel, például az éghajlati kérdések és meteorológiai szélsõségek kezelésével különösen nem. Éppen tegnap tettem fel a kérdést az OMSZ Facebook oldalán, hogy miért nincs digitalizálva az 1960-as évek elõtti mérések javarésze és a szeptember 17-én "megdõlt" melegrekord valójában nem is melegrekord mert 1947-ben Nagytétényben közel 38 fok volt ezen a napon, és más állomás is mért a kaposvári 35.0 fokos érték felett, de a mai napig nem reagáltak erre a kérdésre. Arról már nem is beszélek, hogy pl. a 15 állomás 100 éves adatsorából "homogenizált" éghajlati idõsoraikat matematikai statisztikai megközelítésbõl mekkora szarvashibák terhelik...

Elõször is nem lehet olyat csinálni egy többszörös idõsorelemzésnél, hogy kipótóoljuk a háborúk vagy az állomás átmeneti megszûnése miatt hiányzó adatokat. Ez hamis módon növeli a minta ún. szabadsági fokát. Emberek, ahol nincs mérési adat ott nincs mérési adat. Másodsorban a mérések nem 1901-ben kezdõdnek Magyarországon, az OMSZ-t is 1870-ben alapították tudomásom szerint. Az az unalomig ismételt OMSZ Éghajlati Osztályos "városi legenda" sem igazolható, hogy 1901 óta egységesek viszonylag a mérési körülmények. Nagyon nem. Példának okán elég ha beírom, hogy az OMSZ honlapján megosztott 5 hosszú idõsor esetében Budapesten 1910 áprilisa, Debrecen-Pallagon 1936, Szegeden 1927, Pécsett 1923, végül Szombathelyen 1919 óta mérnek angol hõmérõházban, elõtte északi házfalakra kifüggesztett bádogernyõs hõmérõkkel jegyezték fel a napi adatokat helyi középidõ szerint 7, 14 és 21 órakor. Hiába veszik a 21 órás adatot kétszeres súllyal, teljesen más havi középértékek születnek egy ilyen mérési sorozatból mint a hõmérõházas napi 4, napi 8, vagy napi 24 észlelés középértékébõl. Végezetül: a Szentimrey-féle MASH homogenizációs algoritmuscsomag alkalmatlan bizonyos nem-klimatikus hatások kiszûrésére, ilyenek azok, amik nem töréspontként, hanem fokozatosan évtizedek alatt keletkeznek az idõsorokban.

Az OMSZ szerint 1901 óta többet melegedett Magyarország éghajlata, mint amennyit az egyre hõszennyezettebbé váló, honlapról letölthetõ Budapesti eredeti idõsor mutat. Teljességgel lehetetlen.

Ezekrõl majd késõbb írok részletesen, amint lesz idõm befejezni kb. 80.000 havi közpéhõmérsékleti adat digitalizálását a 18. század óta és feldogozni ezeket.