Akkor abban megegyezhetünk, hogy a "külsõ hatások", azaz különbözõ kényszerek valóban befolyásolják a telek milyenségét és egyben módosítják a különbözõ lehetséges kimenetek egymáshoz viszonyított valószínûségét. Alapvetõen én sem támogatom a két enyhe egy rendes tél elméletet. Fõleg a mi földrajzi elhelyezkedésünkbõl kifolyólag.

Az azonban számomra kézenfekvõ, hogy léteznek olyan erõs atmoszférikus és hidroszférikus kényszerek ,amelyek éveken átívelõ idõjárási trendeket tudnak kialakítani. Például ha azt a kérdést tesszük fel, hogy:

Mi kellene ahhoz, hogy az országos évi középhõmérséklet 9 fok alatt zárjon, akkor annyit biztosan tudunk, hogy erre legutóbb cirka 30 évvel ezelõtt volt példa. Tehát kijelenthetõ, hogy a hazánk országos évi középhõmérsékletét kialakító légköri kényszerek összessége az elmúlt 30 évben nem tette lehetõvé, hogy a középhõmérséklet 9 fok alá csökkenjen országos szinten. Ebbõl az következik, hogy a légköri kényszerek eredõje valószínûleg jövõre sem teszi ezt lehetõvé. Nem biztos, de valószínû.

Hasonló módon lehet szerintem valószínûségeket feltételezni a téllel kapcsolatban. Kézenfekvõ, hogy például egy szélsõségesen hideg tél valószínûsége meglehetõsen alacsony. De az is meglehetõs biztonsággal állítható, hogy egy szélsõségesen enyhe tél valószínûsége - még ha kisebb is, mint egy enyhe télé - is nagyobb, mint egy szélsõségesen hideg télé.