Van egy-két momentum, ami ellentmondani látszik az állításodnak. Például a már említett 2012 februári fagyhullám, ami, bár végül epizódszerûnek bizonyult, az általam megélt legdurvább hidegbetöréseket szinte felülmúlta, és bizony északkeletrõl, keletrõl érkezett. hideg hideg hideg
Vagy ott volt 2010 januárja, mely nálunk ugyan csak átlagos hidegeket hozott, de pl. Észak-Németországban vagy Angliában évszázados jelentõségû zord idõszakot produkált.
Aztán vehetjük a tavalyelõtti észak-amerikai nagy telet, bár erre mondhatod, hogy Kanada és az USA más helyzetet foglal el a hemiszférikus cirkulációban, mint mi. Mindenesetre durva északi-sarkvidéki hidegmag volt, van, és szerintem lesz is.
Persze, az 1800-as évek telei valószínûleg más megítélés alá esnek: még közel volt a kis jégkorszak, és még Párizsban is elõfordult -20 fok, Orleans-ban pedig -25 fok ezernyolcszázhetven-valahányban.
Azt azonban nem merném kijelenteni, hogy ilyesmi napjainkban már nem lehet. Jól emlékszem, 2012 februárjában mutatta a tv, hogy Párizsban a Szajnán jégtörõhajók zúzzák a több mint 5 cm vastag jégtáblákat. Ott, az atlanti-óceáni, nyugat-európai klímán.
Nekem inkább az a tapasztalatom telek terén, hogy idõközönként beficcennek igen enyhe, tavaszias darabok, mikor hónak, fagynak végig alig van nyoma. Voltak ilyenek a 70-es, a 80-as, a 90-es, a 2000-es, és most, a 2010-es években. De az ilyen nagyon enyhe teleket rendre kifejezetten zordak követték 1-2-3 szezonon belül. Ebben a verkliben nincs változás közel 50 éve.
Semmi okunk feltételezni, hogy az utóbbi 2 nagyon enyhe telet ne kövesse néhány hideg, havas a közeljövõben.