Engem az érdekelne, hogy ugye vannak a fagyosszentek, a Medárd, a Katalin-kopog-karácsony-locsog stb., hasonló, idõszakokhoz kapcsolódó népi megfigyelések, mendemondák amelyeknek legalábbis nagy vonalakban van valamennyi alapjuk, vagy legalábbis magyarázat, hogy miért terjedhettek el.

Nem vagyok jártas a témában, és egyébként nem is szeretem a meteorológia ezoterikus vonulatát, de én nem tudok arról, hogy lenne-e valami hasonló elképzelés, mint a Schafskältérõl júniusban, a július végi lehûlésekrõl. Mivel alapvetõen mindig így július végefelé szeretünk nyaralni járni, így fokozottan figyelemmel kísérem az idõjárást ebben az idõszakban, és bizony ez a jellegû idõ az északnyugat-délkelet erõs hõkontraszttal _nagyon_ jellemzõ ilyenkorra. Nem állítom, hogy minden évben rossz július végén az idõ, de bizony ez a tartósan hûvös, csapadékos, még egyik napról a másikra is nehezen elõrejelezhetõ idõjárás bizony jellegzetesen július 20. és augusztus között szokott lenni.

Van arra valami magyarázat, hogy miért pont ilyenkor történik ez? A statisztikákat jobban ismerõk szerint érdemes inkább kerülni ezt az idõszakot nyaralás szempontjából?

Idén megtehetem, hogy pár nappal késõbb kezdem meg a balatoni nyaralást, talán hétvégétõl már emberbarátabb idõjárás lesz. Ez az idõjárás eléggé megkeserítheti az ember pihenését, amelyre egész évben vár, pláne miután végigszenvedte a hõhullámokat a munkahelyén.