Akkor ezek szerint a százéves hõmérsékleti átlagokból is le kellene vonni az 1900-1920-ig tartó idõszakból 1 fokot, felet, 8 tizedet vagy 2 fokot?
Vagy hozzáadni?
Vagy télen többet nyáron kevesebbet?
Vagy fordítva?
Borult égnél hozzáadni, napos idõben levenni?
Városban többet, falun kevesebbet, fa van jobbra és kitakarja fél napra a mérõt akkor levenni fél fokot, 8 tizedet vagy 1,2 fokot, vagy fordítva, a ház északi falával szemben lévõ másik épület déli ablakai által szórt sugárzás 3 tized korrekció, az egyik fûtött épület északi falán van, a másik fûtetlen, megint másik épület északi falán volt a cserépkályha ami fûti a falat, így abból levonunk 3 fokot télen, nyáron nem.
Gyakorlatilag feltaláltuk a homogenizációt és a korrekciót!
A legszebb: 1914 és 1918 között volt az elsõ világháború, amikor az egyik épületet aminek az északi falán volt a mérõ, lebombázták, évekig nem mûködött, a szomszédos városban mûködött.
Az egyikkel korrekcióval helyettesítik a másik hiányzó adatait.
Az egyik a cserépkályhás, a másik nem, az egyiken 3 méteren mértek, a másikon 5,5 méteren, az egyik fûtetlen a másik fûtött épület, az egyik...nem is sorolom.
És ezeket homogenizálták, korrekciózták, magyarul kutyulták össze-vissza, és kihoztak egy átlagot.
Aminek a valóságban köze sincs a mostani mérési módszerekkel mérhetõ adatokhoz.
Magyarán olyan, mintha 1920-ig Moszkvában, utána 10 évet Rómában, egy kicsit Londonban mértek volna, majd 1950-tõl Dániában, 1970-tõl meg Sevillában.
És az adott mérõhelyeken is változtatták 5 évente a mérõ helyét meg a mérési módot, illetve a leolvasás idõpontját, meg mindent.
És ilyen adatokkal próbálnak bizonyítani vagy cáfolni, vagy csak simán ilyen adatsorok vannak!