Szerintem ezekhez a méréses kérdésekhez egy igencsak filozófiai kérdés is tartozik: mi legyen a régen mért adatokkal? Korrigáljuk és homogenizáljuk, hogy használható adatsorok azért legalább legyenek? (hiszen igen értékes: múltbeli hõmérsékleteket közöl, amit már soha sehonnan máshonnan nem fogunk megtudni, még közelítõleg sem!) Vagy hagyjuk elveszni õket, hiszen nem pontosak és nem a ma elvárt mérési körülmények között készülnek? Aztán majd mérünk mostantól, és az utolsó 40 évet vesszük alapul?
Nem lehet, hogy 40 év múlva nevetni fognak a mai pontatlan méréseken és nem értik, hogy lehetett pontszerûen, stb. mérni, és ki akarják dobni ezeket az adatokat? Pedig most nagyon azt hisszük, hogy megtaláltuk "a mérési módszert", de lehet régen is ezt hitték, nem? nevet
Az igazság (szokás szerint) valahol félúton lehet: nem kell a régi értékeket tizedre pontosan, kikorrigálva elhinni és rekordokat kreálni belõle, de rengeteg helyen lehetnek értékesek: éves átlagok számolásakor, trendek vizsgálata során, globális események hatását vizsgálva (pl. X vulkánkitörés -Y lehûlést hozott szinte minden mérõállomáson stb.).
Kritizálni mindig könnyû valamit, de építõ jelleggel gondolkodni és viselkedni már nehezebb nevet Hidegség anno nagyon sok kutatást csinált a témában, kb. ismeretlen méréseket kutatott ki az OMSZ adattárházaiból stb. Tudna ezekrõl még mesélni nevet