Az eredei 1794-es júliusi közép jobb lenne, ami 26,5 fok?
A mérés körülményeiben jelentõs változás volt az is, hogy a hõmérõházakból a mérések átkerültek tányéros árnyékolóba. Ha ez hosszútávon így marad, akkor ha ez a társalgás köztünk 100 évvel késõbb lenne, akkor azon problémáznál, hogy miért foglalkozunk egyáltalán 2. évezredi mérésekkel, amikor még teljesen mások voltak a mérés körülményei (árnyékolás, mûszerek (úristen, még higanyos hõmérõket olvastak le emberek). Ha egy állomáson változnak a mérési idõpontok vagy pár km-rel odébb kerül, akkor a korrigálások igenis szükségesek, ha tetszik, ha nem. Ezek a javítások nem hasraütésszerûen történnek sehol sem. A korrigált adatsor trendjei pedig nagy valószínûséggel a valósághoz fognak közelíteni. Mivel önmagukban a mérések hibával terheltek, minden, ami késõbb velük történik, szintén hibával terhelt. DE, egyes, pl. az elõbb említett torzító hatásoktól jelentõsen meg lehet szabadítani az adatsorokat (pl. átfedési idõszakok felhasználása, szomszéd állomások, ahol nem történt változás, stb.). Elég, ha megnézed ezt: Link Ugye te sem gondolod komolyan, hogy így ebbõl érdemes nagyobb elemzéseket készíteni?