Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Így van, én is ezt akartam írni már korábban, hiszen napról napra olvasom itt, hogy a fõfutás így meg úgy, ilyen és olyan, de azért a kép ennél kissé árnyaltabb szerintem.
Ha emlékezetem nem csal, a GFS op. már a legutolsó (2013-as július végi, augusztus eleji) hõhullámnál is hasonlóan viselkedett, és akkor éppen az lett a dolog vége, mint a múlt héten: ahogy közeledtünk a kérdéses idõponthoz, a hõség tetõzéséhez, az op. ugyan fokozatosan kissé visszavett az "elszállt" magas T-bõl, de ezzel párhuzamosan az ENS-átlag bizony abszolút értelemben többet emelt rajta. Vagyis a végeredmény egy hibrid megoldás lett, amely azonban adott esetben közelebb áll az op. elsõ látszatra "nahát ilyen aztán úgysem lesz" értékeihez, mint az ENS-átlag jóval alacsonyabb hõmérsékleteihez.
Ami roppant érdekes számomra, hogy az ECM hajlamos - még ha kisebb mértékben, kisebb kilengésekkel is - szintén hasonlóan viselkedni ilyen hõhullámok idején. Azaz ezekben az esetekben bizony megdõl az a klasszikus elõrejelzõi tézis, hogy 5-7 napos idõtávon az ENS-átlag általában megbízhatóbb az operatívnál. Nagyon érdekelne, hogy mi lehet vajon emögött, mert ha belegondolok, más tipikus makrohelyzetekben nem lehet ilyen, mostanában szinte folyton elõálló, szisztematikus tendenciát megfigyelni.
Ha emlékezetem nem csal, a GFS op. már a legutolsó (2013-as július végi, augusztus eleji) hõhullámnál is hasonlóan viselkedett, és akkor éppen az lett a dolog vége, mint a múlt héten: ahogy közeledtünk a kérdéses idõponthoz, a hõség tetõzéséhez, az op. ugyan fokozatosan kissé visszavett az "elszállt" magas T-bõl, de ezzel párhuzamosan az ENS-átlag bizony abszolút értelemben többet emelt rajta. Vagyis a végeredmény egy hibrid megoldás lett, amely azonban adott esetben közelebb áll az op. elsõ látszatra "nahát ilyen aztán úgysem lesz" értékeihez, mint az ENS-átlag jóval alacsonyabb hõmérsékleteihez.
Ami roppant érdekes számomra, hogy az ECM hajlamos - még ha kisebb mértékben, kisebb kilengésekkel is - szintén hasonlóan viselkedni ilyen hõhullámok idején. Azaz ezekben az esetekben bizony megdõl az a klasszikus elõrejelzõi tézis, hogy 5-7 napos idõtávon az ENS-átlag általában megbízhatóbb az operatívnál. Nagyon érdekelne, hogy mi lehet vajon emögött, mert ha belegondolok, más tipikus makrohelyzetekben nem lehet ilyen, mostanában szinte folyton elõálló, szisztematikus tendenciát megfigyelni.