Így van, én is ezt akartam írni már korábban, hiszen napról napra olvasom itt, hogy a fõfutás így meg úgy, ilyen és olyan, de azért a kép ennél kissé árnyaltabb szerintem.

Ha emlékezetem nem csal, a GFS op. már a legutolsó (2013-as július végi, augusztus eleji) hõhullámnál is hasonlóan viselkedett, és akkor éppen az lett a dolog vége, mint a múlt héten: ahogy közeledtünk a kérdéses idõponthoz, a hõség tetõzéséhez, az op. ugyan fokozatosan kissé visszavett az "elszállt" magas T-bõl, de ezzel párhuzamosan az ENS-átlag bizony abszolút értelemben többet emelt rajta. Vagyis a végeredmény egy hibrid megoldás lett, amely azonban adott esetben közelebb áll az op. elsõ látszatra "nahát ilyen aztán úgysem lesz" értékeihez, mint az ENS-átlag jóval alacsonyabb hõmérsékleteihez.

Ami roppant érdekes számomra, hogy az ECM hajlamos - még ha kisebb mértékben, kisebb kilengésekkel is - szintén hasonlóan viselkedni ilyen hõhullámok idején. Azaz ezekben az esetekben bizony megdõl az a klasszikus elõrejelzõi tézis, hogy 5-7 napos idõtávon az ENS-átlag általában megbízhatóbb az operatívnál. Nagyon érdekelne, hogy mi lehet vajon emögött, mert ha belegondolok, más tipikus makrohelyzetekben nem lehet ilyen, mostanában szinte folyton elõálló, szisztematikus tendenciát megfigyelni.