Angyalföld, biztor!

Hagyjátok! Szélmalommal szemben nehéz harcolni.
Aki az ellenkezõjét állítja valószínûleg vaktában mert nincs tisztában a dolgokkal, azokat úgysem lehet meggyõzni.

Sokan nem veszik figyelembe hogy 3 és fél hónap az 3 és fél hónap!
Ez idõ alatt sokat fejlõdött a vegetáció, ugrásszerûen megnõtt a párolgás mértéke, a növények sokkal több vizet igényelnek május, júniusban mint pl. télen vagy kora tavasszal.
A nappalok hossza is sokat hosszabodott, és a napsütés ereje is sokat erõsödött.
A szél szinte minden nap erõsen fúj, néha viharosan, ellenben csapadék csak idõnként hullik, az is többnyire kis mennyiségben,

Nyilván nem kiáltok armageddont, de a fõvárosban és környékén bizony sokfelé megjelent az egyre erõsödõ szárazság az elmúlt hetekben, ill. helyenként már aszályról is beszélhetünk.

Ezek nem alaptalan állítások, nyilván én vagy más aki szárazságról vagy aszályról ír nem ok nélkül írja hanem azért mert van alapja.

Az õszi, tavaszi vetések gyengélkedése, sárguló fû, helyenként fonnyadozó növényzet, tenyér nagyságban repedezõ föld elszórt jelleggel nem elég bizonyíték!?

Mellesleg pl. a tavaszi vetéseket nem érdekli hogy alul minden rendben, sok a víz, mikor a számukra szükséges felsõ fél méter, ill. feletti rész látványosan kiszárad.

Sokan nincsenek tisztában a konvektív csapadékkal sem : Leeshet akár egyszerre 50-100 mm is egy zivatarból egy adott terület fölött a csontszáraz talajra, mégis alig ér valamit mert az egész elfolyik.

Végezetül pedig itt az aszály pontos definíciója, amit kimásoltam :

Az aszály olyan idõszakot jelent, amikor az átlagosnál jelentõsen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hõmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentõsen megnõ, hosszabb idõre terjedõ szárazság áll be, a növényzet fejlõdését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sõt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékû a kár, ha a hosszabb idõre kiterjedõ szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bõ esõzés sem pótolja. Ilyenkor az õszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthetõ elõ kellõen a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlõdésnek. Az égetõ nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelõket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésû vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elõ, s a mezõgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.

BOCS A HOSSZÉRT, DE EZ KIKÍVÁNKOZOTT MOST BELÕLEM! Ha nem tetszik, lehet törölni!

Ilutomi9 : Ugye ismered a történetet mikor a gyerek állandóan farkas kiáltott, aztán porul járt!? Hiszem ha látom. nevet