Sokadikként leírom én is, hátha még hasznos nevet .
A felszín feletti pár méteres réteg überadiabatikus állapota a felszín talajféleségétõl, típusától, a talajvíztartalomtól, a növényzettõl függ és a 2m RH-tól függ, a 2m-es hõmérõ nyáron nappal ebben mér. A T850+15°C-hez még hozzá kell adni pár (kb. 0-4) fokot, és a talaj pont azt mondja meg, hogy mennyit. Ilyenek miatt mér melegebbet a környéknél általában pl. Túrkeve, Újpest, stb., vagy hidegebbet pl. Szécsény (TMax-okról van szó).
(Csak azért írtam le én is, mert elvileg kb. ezt a témát fogom kutatni.)

"Szerintem hülyeség elõre akár hetekre településre lebontva millimétereket, fokokat stb. megadni és ezeket még el is hinni. Vannak az elõrejelzéseknek korlátai."
Ez nem csak a gépi, hanem a meteorológus által írt, és a médiában is bemondott elõrejelzésre is igaz, még akkor is, ha utóbbinak általában (néha sokkal) jobbak a beválásai. Ha ezt mind tudod (ahogy ebbõl a hsz-edbõl "kiderül"), akkor nem értem, miért született az egész vitát indító hsz-ed.
(Sze: nem is beszélve arról, amit valószínûleg sokan látnak, látunk, hogy a közmédiában milyen változások mentek végbe márciusban, a "belsõsök" meg még annál is többet látnak, ezért én ma már szinte csak magamnak jelzek elõre idõjárást.)

Atis (#274949):
Nem merném kijelenteni, hogy nem gyakorol hatást az ilyesmi az idõsorokra. Pont említettem Újpestet, ami amióta létezik, feltûnõen sok melegrekordot szállított. Ebbõl az következik, hogy az állomás nem lehet túlzottan nagy térségre reprezentatív, ami rontja a "globális átlag", mint éghajlatváltozást mérõ mennyiség, megbízhatóságát (Czelnaitól olvastam, de sokan mások is, többek között az ilyenek miatt is alkalmatlannak tartják ezt a paramétert a földi klíma változásának leírására; ha jól vettem észre, akkor szerencsére egyre többen jönnek rá, hogy a klímát nem lehet globálisan elég pontosan leírni, ezért egyre inkább a regionális klímakutatások kezdenek elõtérbe kerülni).