Valóban az átkeverés -egészen pontosan a függõleges légmozgások- hiánya miatt hûl le jobban a talajközeli légréteg. A talaj kisugárzás révén gyorsan hûl, és hõt von el a közvetlenül fölötte elhelyezkedõ légrétegbõl. Így ennek a légrétegnek a hõmérséklete is erõsen lecsökken.
A kicsit magasabban elhelyezkedõ légrétegek melegebbek maradnak, mert magának a levegõnek a kisugárzási hõvesztesége minimális.
Ha vannak függõleges légmozgások, akkor a közvetlen a talajon nyugvó légréteg nem hûlhet le háborítatlanul, mert összekeveredik a felsõ melegebb levegõvel.
A magasban zajló nem túl dinamikus melegáramlás stabilizálja a légkört, "agyonvágja" a függõleges mozgásokat.
A mélyen fekvõ részek pedig azért lesznek hidegebbek fajsúly szerinti elrendezõdés esetén, mert a dombokról a hideg levegõ nagyobb fajsúlya révén "lefolyik" a völgyekbe.