Ez nekem is szöget ütött a fejembe. Az agrometeorológiai szakkönyv, mely gimnazista koromban egyik "bibliám" volt olyannyira, hogy még most, "vén" fejjel is idézni tudok belõle, nagyon szépen összeszedte az egyes levegõfajták tulajdonságait, és a pályákat is megmutatta, melyeken elérnek minket. Továbbá megadta, hogy minimálisan hány nap szükséges ehhez.
Ez a könyv azt írja a sarki-szárazföldi légtömegrõl, hogy poros, enyhén homályos (szemben a kristálytiszta sarki-tengerivel)
Bevallom, direkt nem írtam a porról, mert féltem, bizonyos "nagyokosok" majd nekem jönnek, épp az említett hómezõk miatt. De ha figyelembe vesszük, hogy ennek a légtömegnek az útja gyakran a dél-orosz pusztákon át vezet a Kárpát-medence felé, mely pusztákon alacsony a csapadékmennyiség, vékony a hótakaró, akkor egyáltalán nem tûnik elképzelhetetlennek, hogy az erõs légmozgás nagy mennyiségû liofil (fagyottan száradt) talajt tépjen fel a csenevész hóréteg alól (ha ugyan mindenhol van hótakaró a sztyeppen, mert ez se biztos!)
Azt is feltételezem, hogy ez a talaj nagyrészt a végtelenül finom szemcséjû lösz.