Fél nappal korábban még jobban nézett ki. Akkor a -10 fokos vonal Skandinávia közepétõl egészen a Földközi-tenger közepéig húzódott.

Most én is elkezdtem nézni ezeket a távoli elõréket. Nem azért, mintha lehetne látni belõlük, hogy milyen idõ lesz, hanem hogy lássam az esélyeket. Esélyek márpedig vannak!

Emlékszem olyanra, hogy egyszer csak áprilisban hirtelen tél lett. Amolyan igazi tél, hóval, hideggel. És legalább egy-két hétig tartott. Itt lent a városban is. Annyira, hogy rendesen megszoktuk, mintha a korábbi tavaszi idõ nem is lett volna. Erre a különös érzésre tisztán emlékszem. Nagyon egyedi hangulata van, mikor a tavaszi öltözékek után visszakerülnek a téli cuccok, a szánkók, sílecek...