Aha, látom már.

Nos, szerintem most MC-nek van igaza, ezek a "skandináv" hideglöttyök ugyanis inkább egy hibrid változatot képviselnek.

1. Az elején valóban jó adag tengeri beütéssel indul a dolog, de már ez is nagyban különbözik mondjuk egy grönlandi, tenger felõl érkezõ esettõl. Ez a térkép sokatmondó: Link Az észak felõl érkezõ légtömeg sokkal rövidebb ideig/sokkal kisebb felületen érintkezik a Golf-áramlat észak-atlanti ága által felfûtött enyhe vízfelszínnel (ill. a fölötte elhelyezkedõ enyhébb levegõvel).

2. Ez a típusú hidegleszakadás a második fázisában kap egy erõs ÉK-i komponenst is, a tengeri légtömeg elkeveredik a szibériai lábas hideggel.

Ilyenkor csak a Tmax megtekintése igen fals képet adhat. A relatíve erõs nappali felmelegedés ugyanis leginkább a viszonylag száraz légállapotnak köszönhetõ. Ami viszont éjszakánként már egész másként viselkedik. Link Link Tudjuk, hogy ez a 2 méteres T nyers kimenet, egy átlagos fekvésre jó, de az alföldi, völgyi, medencei térszíneken 2-4-6 fokot, fagyzugokban akár 8-10 fokot levonhatunk belõle a valósághoz. Természetesen mindez a szél és felhõzet függvényében.

Februárban még hosszabb az éjszaka, mint a nappal, a Tmax körüli idõszak fõleg rövid, a fagy délelõttig kitart, és naplemente után rögtön beáll. Úgyhogy már egy -6/+2 fokos nap is bõven negatív anomáliát hoz, de hát a Tmin-nel itt most finom voltam nagyon.

Szóval összefoglalva: egy olyan skandináv hideglötty-sorozat, mint amit most több modell is mutat, valószínûleg jelentõs negatív anomáliát okozna, ahogy azt MC is írta.

És ehhez nem kellenek nagy hidegek 850-en, csak az az ÉK-i lábas komponens, ami kiszárítja a levegõt és szétfagyasztja az éjszakákat. hideg