1999. február 9-11., az idõjárási naplóm alapján:

A "fõ" ciklon elõtt átvonult a D-i országrészen egy "elõciklon" is, ami Szegeden 10-15 cm-es, gyorsan elolvadó havat okozott. Biztos adat, mert akkor voltam ott egyetemista. A fõ ciklon éppen a Kárpát medence felett alakult ki, tehát nem egy máshol kialakuló, ide sodródó légörvényrõl volt szó (akárcsak 2003-ban). 9-én a havazás meglepõ módon a középsõ országrészben kezdõdött (tehát itt képzõdött a csapadék). A DK-i területek viszont beenyhültek: Szegeden pl. tavaszi hangulatú idõ volt, amikor 10-én reggel Pesten már 30 cm hó esett.
Okozó: erõs NY-i áramlással a Vizcayai-öböl térségébõl indult K felé egy óriási, NY-K-i irányban hosszan elnyúló felhõtömb, amely az Alpok vidékét "átrugotta" szerencsére, hiszen ott addigra már katasztrofális hóhelyzet alakult ki (nemsokára jön a hírhedt Galtür-i lavina Tirolban). Folyamatosan figyeltem az elõrejelzéseket, de csak a 9-i, esti híradó idõjárás-elõrejelzésében mondta elõször Nadrai Attila, hogy "éppen a Kárpát-medence felett ütközik meg egymással a hideg és a meleg levegõ, amelybõl fõleg az északi országrészben további, kiadós havazás várható". 9-én estig a fenti megyékben 10 cm volt a friss hó mennyisége. Aztán 10-én már 20-40 cm, 11-én pedig 50-70 cm (ÉK-en még ennél is több).

Tehát: lehetett tudni, hogy lesz valamennyi hó, de a mennyiséget kegyetlenül alábecsülték az elõrejelzésekben, csak 9-én este mondták hivatalosan a tévénézõk szemébe, hogy hóhelyzet várható. Aztán 3 napig haza sem tudtam utazni Szegedrõl Jászberénybe, hogy megnézzem az ottani 50-55 cm-es havat... 13-án este, amikor már volt vonat-közlekedés, és hazajutottam, már "csak" 36-40 cm-t tudtam mérni. nevet