Én pedig a hétvégétõl kezdõdõ idõszak nézegetésébe merültem bele pár pillanatra.
Hála a magasságosnak, jó ideig nem lesz min izgulni. Ezekbõl a meddõ, vagy inkább nyomorék helyzetekbõl, melyekbe a fõvárosban rendre bele futunk, már rettenet mód elegem van. Amúgy sem a szívem csücske a tél, de épp az egyetlen, számomra szerethetõ eleme az, ami úgy tûnik képtelen teljesülni, ez pedig egy épkézláb havazás.
Végre egy jó ideig nem a modellek legfrissebb futásainak elemzésével és a reménykedéssel cseszem el a szabadidõmet, utólag teljesen feleslegesen, hanem más, teszem azt hasznosabb dolgokkal.
Bocsánat, ez az én szocproblémám. Nem szabadott volna hagynom, hogy ennyire beszippantson az évszak. nevet