Nyilvánvaló hogy mindegyik országrésznek vannak sajátosságai egy - egy felállásnál, vagy egy verklire járó idõjárási idõszakokban. A dél Dunántúlt a medik csapadéka eleve többször éri el, és nagyobb mennyiséget produkál ott jellemzõen. Ezek tények, mint ahogy pl súlypontjával a dél, és kelet tiszántúli medis (fõnös) bemelegedések is. Nem konkrétan csak a medikre gondoltam. Nyugatias áramlásnál a Dunántúl melegszik fõnösen, míg ÉK-re beragad a hideg, az átkeverés gyengébb, jobbak ilyen helyzetben a hóesélyek itt, így nem ritka a nagy különbség a mi havas javunkra. A medi ciklonoknak gyakran van egy "uralkodó típusa" egy adott idõszakban. (Nincs értelme szabályosságot keresni , de tény, hogy most két utóbbi szezonban is a "csúszópályás " medik voltak uralmon, a 95 - 2003 közötti idõszakban pl. keletnek (is) igen kedvezõ felállások voltak.) Vannak telek amikor a hóesések zömét nem a medi ciklonokhoz tartozó csapadékzónák, hanem más felállások adják. Nem érzem térségemet lúzernak ha egy 30 éves idõszakot vizsgálok. Minden térségnek vannak kedvezõ, kedvezõtlen adottságai, idõszakai, és ezek halmaza adja a havas jellemzõket is. Az átlagos hótakarós napok tekintetében síkvidéken a jobb részekhez tartozik térségem. A lehullott hó mennyisége a dél Dunántúlon nagyobb mint térségünkben. Biztosan lehetne találni még hasonló jellemzõket, de a konkrét adatok lennének igazán érdekesek.