...és ehhez képest 60 milliméter esõ zúdult a fõvárosra. Lehet, hogy kicsin múlott a boldogság, viszont ez a kicsi pont elég volt ahhoz, hogy lassan a maradék kedvem is elmenjen az általam egyébként is vegyes érzelmekkel preferált évszaktól. Néhány nappal ezelõtt kissé optimistább voltam a folytatást illetõen, hangot is adtam ennek, miután egyeseknél csak 30 cm hó felett kezdõdik a tél. Nekem ennél jóval kisebbek az igényeim, de még azok is a szinte elérhetetlen kategóriába kerültek/nek.
Az a helyzet, hogy a kedvenc évszakom a nyár még a legrosszabb formájában is össze hoz néhány láncba rendezõdött zivatar rendszert és minimum átlagosra behúzzuk az anomáliát, de inkább fölé csúszik.
Na mindegy. Kicsit most rám is rám ragadt a melankólia, vagy mi. Lehet tõletek, vagy attól, amit itt olvasok, vagy csak attól, hogy már most nehezen viselem a rövidke nappalokat. nevet Én nem temetek semmit ideje korán. Butaság lenne. De egy biztos, a klasszikus, havas magyar téllért való rajongás a leghálátlanabb misszióvá kezd válni.