Jó, de azért jártatni az agyat csak szabad? Vagy jobb, ha ülünk a fejünkön, mondván: kaotikus rendszer, úgysem tudhatunk semmit elõre...
Egyébként az általad elõadottak nem mondanak 180 fokban ellent az én elképzeléseimnek.
Mert éppen az volt a baj a múlt télen, hogy rettenetesen megerõsödött az amcsi hidegmag, sõt, a nekünk kedvezõ Svalbard-Novaja Zemlja-Észak-Ural hidegpool is mintha "átcsorgott" volna oda.
Az ordas amerikai hidegtömeg elképesztõ módon meghajtotta a nyugati áramlást, melyet az elsorvadt északnyugat-eurázsiai hidegmag csekélyke hõkontrasztja sokáig nem tudott meridionálisra fordítani Nyugat-Eurázsiában. Ezért aztán hiába volt a rekord szibériai hófelhalmozódás, a rajta nyilván kialakult roppant hideg légtömegek nem voltak képesek délnyugat felé fordulni. Tartós zonalitás, kifejezett zonális jelleg mellett a DAI nem mûködik, ahogy lász barátunk nagyon helyesen észrevette.
A DAI használhatóságának alapfeltétele a nagyjából szabályos, "normális" Namias-ciklus, a zonális és a meridionális idõszakok ritmikus váltakozása. Ha valamilyen tényezõ idõközben megzavarja annak mûködését, akkor hiába volt a szeptemberi meridionális áramlási kép meg a korai nagy szibériai hófelhalmozódás, az index nem sokat ér.
Természetesen az egy külön kérdés, vajon miért nem vezetett a rekord szibériai hófelhalmozódás erõs hidegmag kialakulásához. Persze, ehhez tudni kéne, Szibéria melyik részén nézi Hari a hóadatokat.
Hiszen Szibéria igen tág földrajzi fogalom, és Közép és Kelet-Szibériában bizony nagyon jelentõs hidegmagok alakultak ki a múlt télen. A mi telünk sorsát azonban nem ez, hanem a nyugat-szibériai, észak-urali (és a kapcsolt jeges-tengeri területek) idõjárása dönti el.