Írásod több érdekes elméleti kérdést is felvet. Elsõként azt, hogy egyáltalán szükséges-e az extratrópusi ciklon beolvadása mérsékeltövi ciklonba ahhoz, hogy a minket érintõ áramlási kép alapvetõen megváltozzon. Jól emlékszem arra a cikkedre, melyben azt fejtegetted, hogy egy, a mérsékelt szélességekre került extratrópusi ciklon meridionalizálta az általános cirkulációt, ilyen módon okozott térségünkben északi áramlást, korán jött havazást.
Ezt a jelenséget én úgy fogtam fel, hogy az extratrópusi ciklon hõenergiát szállított északra részben magas léghõmérséklet, részben magas páratartalom formájában. Emiatt kiélezõdött a meridionális hõkontraszt, ez vezetett a tartós örvényesedéshez, teknõképzõdéshez, az áramlási kép meridionálisba váltásához.
A GFS mutat is ilyesmit:

Link

Link

Itt -ahogy írod is- nincs beolvadás, mégis, a második térképen egyértelmû a teknõsödés az Atlanti-óceán felett. Kérdés, hogy ez megtörténik-e extratrópusi ciklon nélkül is?
Tapasztalatom szerint a beolvadás erõsen kimélyíti a mérsékeltövi ciklont. Érthetõ tehát, hogy nyugatabbra elhelyezkedõ mérsékelt övi ciklon esetén az ilyesmi tartós(abb) elõoldali poziciót biztosítana számunkra, mintha az extratrópusi ciklon keletebbre elhelyezkedõ mérsékeltövibe olvadna bele.
Kérdés azonban, hogy az atlanti-óceáni történések mennyiben lesznek hatással Közép-Európa idõjárására az elkövetkezõ kb. 10 napos idõszakban. GFS szerint például egyáltalán nem:

Link

Itt még mindig a skandináv alacsony nyomású "akciócentrum" befolyása látszik, mely roppant makacsnak mutatkozott az elmúlt idõszakban. Van egy olyan gyanúm, hogy a minduntalan kiújuló skandináv ciklon kapcsolatban lehet a roppant stabil jeges-tenger-észak-urali ciklontevékenységgel.
Hajlok arra a feltételezésre, hogy a cirkuláció fenti alaphajlamiban még jó ideig nem lesz változás. Nem hiszem, hogy huzamosabb hõségidõszak venné kezdetét szeptember elején -de majd meglátjuk.