Az ország 20-30 %-án még mindig csapadékhiány van, kisebb területen pedig szárazság, még kisebb területen pedig aszály.
Elsõsorban a Kisalföld, Dunántúli- khg. a fõvárosi agglomráció, és az északi-khg. nyugati fele, illetve a déli elõtere tartozik a szárazabb területek közé.
Ha azt hozzáveszem, hogy az utóbbi 2 -2 és fél hétben pont azokon a tájakon hullott kevesebb csapadék(Kisalföld,közép-Dunántúl, a fõvárosi agglomeráció nyugati,ény-i része), ahol a leggyakrabban volt erõsen szeles az idõjárás, máris nem lehet beszámolni az elégedettségrõl.

Ha a mostani verzió bejön, hogy vasárnaptól egyre szárazabb, melegebb idõ, akkor komoly gondok lehetnek északon.

Ha bejön 1-2 hét száraz idõ 30-35 fokkal, már elkezdenek kiégni a termények egy részei az Alföldön, függetlenül attól, hogy sok esõ esett ott április óta, meg heves zivatarok voltak.
Ha ezután még jönne 1-2 hét további száraz idõ, már akár 35 fok feletti T- kel, akkor nagy mértékben képes lenne kiégni a növényzet.
Akkor még nem is beszéltem az ország északi felében tapasztalható zivatar szegény, többnyire száraz idõjárásról.

Térségemben 50,1 mm csapadék hullott le június 23.-tól- július 9.-ig 16 nap alatt, 8 csapadékos napból.
Ehhez hozzájön negatívumként, hogy a 16 napból 12 napon erõs szél fújt, tartósan is, jóformán jellemzõen egész napon át, és csak egy 10 mm feletti összeg volt június 29.-án éjjel (22,1 mm - az is jóformán csak felhõszakadásból).
Ezt megnézve ilyen körülmények között ez az 50 mm csapadék igen kevés volt, pláne ha hozzáveszem, hogy ez 43 napos szárazság után érkezett( május 17.- június 28.) , ráadásul ilyen körülmények között.

Én megkockáztatom, hogy ha beütne akár 1 hónapos meleg,m forró, száraz idõszak az Alföldön is, sztem ott is gondok lehetnének.

Hamar meg van a baj nevet