Pedig esõre igenis szüksége van az országnak!
Május,június révén ezen 2 hónap során van szüksége a legtöbb csapadékra a növényzetnek,veteményes kerteknek,a pusztáknak,földeknek-még ha idén májusban úgy is tûnt néha hogy áll a víz a földeken,de ez csak kis terület,pl. május 16. óta az ország felén vagy nem hullott esõ vagy csak alig.
Ilyenkor ugrásszerûen megnõ a növények vízfelvevõ képessége+növekszik a párolgás is a melegebbé váló idõjárás miatt és a nappalok is igen hosszúak ergo tovább szárítja a nap a tájat a harmatpont is magasabb mint a téli félévben szokott lenni és a páratartalom sem olyan vészesen magas.

Május 30.-ig átfutva a különbözõ idõjárási -nem végleges-térképeket saccra 30-200 mm közötti csapadékösszeget teljesített a május,ami elsõ ránézésre soknak hat,de valójában nem az.

Hogy miért!?

1. A csapadék zöme konvektív formában érkezett,amibõl nem tudott sok hasznosulni,ráadásul a legtöbb mérõhelyen a csapadék zöme május 8.-16. között hullott le,ezen kívül az ország legalább felén kevés csapadék hullott,és igen csak lokális jellege volt a sok csapadéknak.

2.A már említett növekvõ párolgás,növények ugrásszerûen megnövekvõ víz igénye+a leghosszabb nappalú idõszakok.

3. Hosszú idõ után május hozott országos átlagban is kiemelkedõbb csapadékot,így a víz jó része hamar hasznosulni tudott,ezt példázza az is,hogy a belvíz mindössze 2000 ha-t ért el május közepén,összehasonlításképpen 2013 áprilisban 220000 ha,míg 2010 május-júniusban 230000 ha volt belvíz alatt,sõt az év végén november,decemberben és 2011 januárjában 300000 ha körüli volt a belvíz.

A csapadékos májust egy viszonylag száraz õsz,átlagnál kb .25 %-al szárazabb tél és egy igen száraz tavasz elsõ fele határozta meg,március különösen száraz volt,április elsõ két dekádja is meglehetõsen száraz volt,tehát még bõven elférne az esõ úgy az ország jó 90 %-án.