Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A sopronihoz?
Amit hol mérnek?
Városban, dombon, síkon, völgyben?
Mert ha mondjuk a városban, akkor nálad egy derült éjszakán nagyon hideg tud lenni, emiatt alacsonyabb a közeped, így annyi, mint Sopronban a városban!
A térségi különbségeket csak úgy lehet kihozni ebbõl az állomáshálózatból, ha például valahol egy dombon annyi a középhõmérséklet, mint máshol egy völgyben!
Például a tavaszodást illetõen nálunk szokott akkor virágozni az akác, mint Budapesten a városban!
Ez nem azt jelenti, hogy az egyszerre virágzás miatt a két térség adott tavasza azonos volt, hanem ha Budapesten a városban erõs hõszennyezéssel virágzik akkor, mint nálunk hõszennyezés nélkül, akkor mi relatíve elõbbre tartunk!
De!
Lenti térségében szinte minden tavasszal elõbb virágzik ki minden, mint Nagykanizsa térségében!
30-40-50 km-es különbséggel tud lenni ennyire markáns különbség!
Például ha jól emlékszem, akkor a nyíregyházi állomás 20-30 méteres fagylefolyású dombon van, és a közepe annyi, mint a nagykanizsai állomásnak a fagyzugban!
Ez mutatja a valódi térségi különbség elõjelét és mértékét, ha tudjuk, hogy mit mihez viszonyítunk!
A metnetes mérõk mérései azért nem annyira pontosak, hogy azokat lehessen komolyan összehasonlítani, illetve nem tudjuk ki hol és hogyan mér pontosan, városban, 2. emelet erkélyén, stb stb.
Zalában is ugyanannyi fagyzugos terület van, mint másfelé, de!!!
Fagyzug nincs domb nélkül, ahol fagyzug van, ott domb is!
Például ha elmész a kakucsi állomáshoz, a minimumait nem ismerve nem is gondolnád (sem Te sem más), hogy milyen durva minimumokat mér, és nyilván emiatt az éves közepe is alacsonyabb (azzal együtt persze, hogy fagyzugos volta ellenére a minimumokhoz képest viszonylag magas a középhõmérséklete, mert alföldi jellegû területen van, ebbõl következõen a napi hõmérsékleti görbéje sokkal magasabb havi, éves középhõmérsékletet eredményez, mint egy dombvidéki fagyzug).
Gyakorlatilag fagyzug egy olyan területen, ahol alig 5-10 méteres szintkülönbségek vannak csak, ami össze sem hasonlítható egy zalai, baranyai, somogyi, tolnai dombvidékkel.
Tolna megye annyira erõsen tagolt például, hogy fényképekrõl összekevernéd Zalával.
Somogyban inkább lankásabb dombok vannak, teljesen máshogy viselkednek, mint például a mi meredekebb dombjaink.
A bajai állomás minimumai annak ellenére alacsonyak, már-már fagyzugokkal vetekedõek (sõt, ha a bátaapáti állomás völgyét fagyzugnak tekintjük, akkor a bajai állomás fagyzugabb, mint a bátaapáti völgy, mert derült éjszakákon rendszerint hidegebbeket mér), hogy a környék egyik legmagasabb pontján van!
Ha választani kellene 100 metnetesnek vagy meteorológusnak az adatok ismerete nélkül, hogy a bátaapáti állomás vagy a bajai mér-e alacsonyabb minimumokat, a 100-ból 150 szavazat lenne a bátaapáti mellett, mert lenne aki kétszer is voksolna, annyira biztos lenne benne!
Közben meg nem!
Szóval minden egyes mérõhelynek megvan a maga karakterisztikája, mindegyik a maga nemében egy speciális mérõpont!
A teveli mellé hatalmas silótartályok települtek, azóta fél fokkal magasabb maximum átlagot mér, az iklódi állomáson reggel mindig késve emelkedik a hõmérséklet, mert keletrõl nagy fák árnyékolják, így ha azonos idõpontban mérünk hõmérsékletet mondjuk reggel 7-8-9-kor, akkor hidegebb van ott, mint egy keletrõl nyitott helyen, a pécs-pogányi állomás a repülõtér kifutójának betonja mellett van, a sátorhelyi állomást ha jól emlékszem délrõl egy nyírfa árnyékolja, a paksi mellett keletrõl van erdõ, a káldi mellett üvegház, a szentkirályszabadjai mellett szintén reptéri kifutópálya betonja, a debreceni állomás északi szélnél magasabbat mér rendszerint éjjel, nem kizárt hogy a város hõjét viszi rá a szél, a szentgotthárdi egy 310 méteres dombtetõn van egy erdei tisztáson fenyõerdõk között, domb, de mégis a tisztás miatt fagyzughatás érvényesül ott, a néhai siklósi állomás állítólag az iskola udvarán, a tornaterem üvegfala elõtt volt, a miskolci állomás régen egy fagyzugos helyen volt, áttelepült valamikor 1991 környékén az avasi dombtetõre a buszmegállóhoz, most meg megint egy harmadik helyre került át, és így tovább.
Amit hol mérnek?
Városban, dombon, síkon, völgyben?
Mert ha mondjuk a városban, akkor nálad egy derült éjszakán nagyon hideg tud lenni, emiatt alacsonyabb a közeped, így annyi, mint Sopronban a városban!
A térségi különbségeket csak úgy lehet kihozni ebbõl az állomáshálózatból, ha például valahol egy dombon annyi a középhõmérséklet, mint máshol egy völgyben!
Például a tavaszodást illetõen nálunk szokott akkor virágozni az akác, mint Budapesten a városban!
Ez nem azt jelenti, hogy az egyszerre virágzás miatt a két térség adott tavasza azonos volt, hanem ha Budapesten a városban erõs hõszennyezéssel virágzik akkor, mint nálunk hõszennyezés nélkül, akkor mi relatíve elõbbre tartunk!
De!
Lenti térségében szinte minden tavasszal elõbb virágzik ki minden, mint Nagykanizsa térségében!
30-40-50 km-es különbséggel tud lenni ennyire markáns különbség!
Például ha jól emlékszem, akkor a nyíregyházi állomás 20-30 méteres fagylefolyású dombon van, és a közepe annyi, mint a nagykanizsai állomásnak a fagyzugban!
Ez mutatja a valódi térségi különbség elõjelét és mértékét, ha tudjuk, hogy mit mihez viszonyítunk!
A metnetes mérõk mérései azért nem annyira pontosak, hogy azokat lehessen komolyan összehasonlítani, illetve nem tudjuk ki hol és hogyan mér pontosan, városban, 2. emelet erkélyén, stb stb.
Zalában is ugyanannyi fagyzugos terület van, mint másfelé, de!!!
Fagyzug nincs domb nélkül, ahol fagyzug van, ott domb is!
Például ha elmész a kakucsi állomáshoz, a minimumait nem ismerve nem is gondolnád (sem Te sem más), hogy milyen durva minimumokat mér, és nyilván emiatt az éves közepe is alacsonyabb (azzal együtt persze, hogy fagyzugos volta ellenére a minimumokhoz képest viszonylag magas a középhõmérséklete, mert alföldi jellegû területen van, ebbõl következõen a napi hõmérsékleti görbéje sokkal magasabb havi, éves középhõmérsékletet eredményez, mint egy dombvidéki fagyzug).
Gyakorlatilag fagyzug egy olyan területen, ahol alig 5-10 méteres szintkülönbségek vannak csak, ami össze sem hasonlítható egy zalai, baranyai, somogyi, tolnai dombvidékkel.
Tolna megye annyira erõsen tagolt például, hogy fényképekrõl összekevernéd Zalával.
Somogyban inkább lankásabb dombok vannak, teljesen máshogy viselkednek, mint például a mi meredekebb dombjaink.
A bajai állomás minimumai annak ellenére alacsonyak, már-már fagyzugokkal vetekedõek (sõt, ha a bátaapáti állomás völgyét fagyzugnak tekintjük, akkor a bajai állomás fagyzugabb, mint a bátaapáti völgy, mert derült éjszakákon rendszerint hidegebbeket mér), hogy a környék egyik legmagasabb pontján van!
Ha választani kellene 100 metnetesnek vagy meteorológusnak az adatok ismerete nélkül, hogy a bátaapáti állomás vagy a bajai mér-e alacsonyabb minimumokat, a 100-ból 150 szavazat lenne a bátaapáti mellett, mert lenne aki kétszer is voksolna, annyira biztos lenne benne!
Közben meg nem!
Szóval minden egyes mérõhelynek megvan a maga karakterisztikája, mindegyik a maga nemében egy speciális mérõpont!
A teveli mellé hatalmas silótartályok települtek, azóta fél fokkal magasabb maximum átlagot mér, az iklódi állomáson reggel mindig késve emelkedik a hõmérséklet, mert keletrõl nagy fák árnyékolják, így ha azonos idõpontban mérünk hõmérsékletet mondjuk reggel 7-8-9-kor, akkor hidegebb van ott, mint egy keletrõl nyitott helyen, a pécs-pogányi állomás a repülõtér kifutójának betonja mellett van, a sátorhelyi állomást ha jól emlékszem délrõl egy nyírfa árnyékolja, a paksi mellett keletrõl van erdõ, a káldi mellett üvegház, a szentkirályszabadjai mellett szintén reptéri kifutópálya betonja, a debreceni állomás északi szélnél magasabbat mér rendszerint éjjel, nem kizárt hogy a város hõjét viszi rá a szél, a szentgotthárdi egy 310 méteres dombtetõn van egy erdei tisztáson fenyõerdõk között, domb, de mégis a tisztás miatt fagyzughatás érvényesül ott, a néhai siklósi állomás állítólag az iskola udvarán, a tornaterem üvegfala elõtt volt, a miskolci állomás régen egy fagyzugos helyen volt, áttelepült valamikor 1991 környékén az avasi dombtetõre a buszmegállóhoz, most meg megint egy harmadik helyre került át, és így tovább.