Ezt úgy gondoltam, hogy az általad idézett részbõl kimaradt a legfontosabb része:

"jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!"

Azt tudták, tudják hogy a völgyben megülepszik a hideg, ezért derült éjszakán ott hidegebb van, mint máshol ahol nem völgyben vagyunk, a dombokon meg melegebb, de ennyi, pont.
Innen már nem volt továbblépés.
Fogalmuk nem volt róla, hogy 500 méteren belül lehet 1-1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Pl. ha megkérdezted volna az összes Magyarországon élõ meteorológust 2008 elõtt, hogy Pécs-Pogány középhõmérséklete miért magasabb lenti vagy az iklódi állomásnál, nem az lett volna a válasz, hogy "Mert a lenti állomás fagyzugban van, a pécs-pogányi meg fennsíkon", hanem mert délebbre van, mediterrán, Pécs térségében melegebb a klíma, Lenti térségében meg kevesebb a napsütés, közel az Alpok, óceáni hatás, stb stb.
Azért tudom, mert én megkérdeztem párat, leteszteltem, és egyik sem tudott a helyes válasznak még csak a közelben sem lenni.
Pedig ha soha nem jártak Pécs-Pogányban, soha nem jártak Lentiben, gõzük sincs arról melyik állomás hol van, akkor sem helyes a válasz!
Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!
Pontosabban fogalmazva ha tudták volna, hogy mennyire nem mindegy hol mérünk, mert középhõmérsékletben 1-1,5-2 fokos eltérés is lehet, akkor nem tették volna az állomásokat összevissza, oda hova éppen pottyantak.
Az omsz egyik modelljének a met.hu-n található leírásában az szerepelt, hogy a modellbe beleprogramozták, hogy milyen helyi hatások vannak, például az volt benne, hogy az éjszakai hõmérsékleteknél bele volt kalkulálva a modellbe, hogy Nagykanizsa környékén hidegebb van!!!!!!
Ez szerinted mit jelent?
Ezek szerint azt gondolták, hogy Nagykanizsa környékén mindenhol olyan hõmérséklet van, mint amit az állomáson mértek, máshol meg nem???
Érted a problémát?
Amikor elõrejelzésekben ott szokott lenni derült éjszakák elõtt elõtt, hogy "de északkeleten a völgyekben és délnyugaton ennél hidegebb is lehet", akkor ezt hogy gondolták?
Hogy csak északkeleten (a völgyekben) és délnyugaton (ott nem részletezték hogy a völgyekben, ott mindenhol) lesz hidegebb, máshol meg nem?
Csak úgy lehet, hogy azért hangsúlyozták ki a két térséget, mert máshol nem lehet hidegebb a megadott intervallumnál!
Mert csak északkeleten és délnyugaton mértek völgyekben, fagyzugokban hõmérsékletet, azt hitték máshol nincs olyan hideg derült éjszakákon!
Pedig tudjuk, hogy az ország bármelyik völgyében hidegebb van!
Érted a problémát?
Érdekes, amióta jobbító szándékkal bevittem az omszba névre szólóan megcímezve a tanulmányomat, illetve más csatornákon is eljutott az információ a "de északkeleten és délnyugaton" problémájáról, azóta hirtelen eltûnt az elõrejelzésekbõl ez a nyilvánvalóan tévesen általánosító mondatkezdés!

A kertészeti egyetemeken nem tanítják a meteorológiát normálisan, olyannyira, hogy....sajnos nem tudok személyes érdekek felhozatala nélkül egy elképesztõ példával jönni, ezért nem írhatom le, pedig nagyon ütõs.
De egy ismerõsöm, aki végigjárta ugyanezt az iskolát, amit én, ugyanígy tudja az egész inverziológiát, jelentkezett a kertészeti egyetemre, ahol Õ magyarázta el az egész klimatológiát a tanároknak, mert azok a sztereotípiákkal tele lévõ tananyagot tudták csak, és fogalmuk sem volt a valódi klimatológiáról, mert nekik sem tanították meg.
Pedig egy kertészeti agrometeorológiai órán a tanároknak azért ha valahol, ott tudniuk kell!
Gõzük sem volt róla, csak néztek tátott szájjal, hogy jéééé tényleeeeg??!
Persze tudták hogy a fagyzugba nem telepítünk gyümölcsöst, aztán ennyi!
De ez a jéghegynek még a csúcsa sem!
Meg millió olyan sztorim van végzett meteorológusokkal és klimatológusokkal, amik mind bizonyítják, hogy összefüggéseiben az inverziót nem alkalmazták a meteorológiai szakmában!

Alázat?
Kétszer kettõ alázattal is meg alázat nélkül is négy!

Cauchy!

"Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett."

Az iklódi állomás egy falusi családi ház kertjében van!
Zala megyében 280 000-en laknak!
Ez 10 000 lakás mondjuk.
Ebbõl mondjuk lakjon a fele családi házban, az 5 000.
Ennek a 2/3-a nem akarja, hogy a kertjébe tegyél állomást!
Közel 1500 családi ház marad.
Nem számolva a cégeket, a szõlõhegyi birtokokat.
Ez legalább 2000 lehetõség, azért ebbõl csak lehet válogatni.
Ez mese, hogy a villany, meg a biztonság, meg az infrastruktúra, ugyan már!
Annak idején amikor a lenti állomás megszûnt, bementek Lentibe a polgármesteri hivatalba, hogy hol van Lentiben külterület, mert gondolom külterületre akartak állomás tenni, és felküldték Õket Lenti-hegyre (mert azt hívják külterületnek Lentiben) a szõlõhegyre!
Ott véletlenül nem találtak senkit ahova lehetett volna telepíteni, ezért levitték az állomást Iklódba!
Olyan, mintha a római meteorológiai állomást Róma helyett Moszkvába vitték volna!
Az infrastruktúra nem írhatja felül a mérési adatok minõségét, mert akkor semmi értelme az egésznek!

"Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá."
Ez nem igaz, nem kerül többe egy állomást máshova telepíteni!
Sõt, amikor Zala megyében a nagykanizsai, a letenyei, a zalaegerszegi és a lenti állomás azt hiszem egyszerre mûködött ugyanolyan fekvésben, akkor ebbõl kettõ felesleges volt, minek 4 ugyanolyan (mély, völgyi, fagyzugi) fekvésben lévõ állomás, kettõnek a telepítési és mûködési költségeit meg lehetett volna spórolni.

"Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat."

Na ott a lényeg!
Helyén kezelni az adatokat!
Ha elfogadjuk, hogy ott tudtak mérni ahol mértek, akkor sem lett volna szabad az összes állomást gépiesen bedobni egy kalapba és az átlagokat rárajzolni egy térképre megfelelõ színeket hozzájuk rendelve, és ezen állomások adatai alapján klímaleírásokat alkotni, hanem differenciáltan kellett volna végezni az egész adatfeldolgozást!

Szeke!
Bátaapáti (völgy) és Tevel (dombtetõ) Tolna megyében 30 km-re egymástól!
1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbség van köztük!