Megválaszoltam a kérdéseidet már. A fekete-tengeri is hidegleszakadás eredménye, sokat zúdul be oda a sarki légtömeg. Nálunk nem olyan gyakran de azért elõfordul, hogy kiadós csapadékot okozzon . Úgy jön idõ, hogy egy északra elhelyezkedõ anticiklon peremén nem száraz hideg, hanem enyhe nedves levegõ érkezik. Ebben benne van a bárikus mocsár, téli nagy havazások.
Nálam helyi hatásokra gondoltam az mindegy, hogy visszapörgés vagy keleti áramlás de Diósdnak az nagyon fekszik, igaz a másik jó a délnyugati áramlás melybõl sok csapadék hullik, lásd a mostani napokat.
Amiket írtam ritka de mégsem mert több évben elõfordul kemény fagy március második felében és április 20-ig. A -31 fok kivételes no olyanra tényleg 100 évente van esély és csak a fagyzugokban ilyenkor a dombokon ennyire nincs hideg azért.

Az óceáni áramlásnál írtam számokat azok volt a zonális évtizedek. Egyszerûen arról van szó, hogy a zonális áramláshoz mindenképp kell egy azori anticiklon ami nyáron a észak afrikai passzát miatt északra vándorol így orrosodik nálunk, ezáltal száraz légtömegeket hoz, olykor száraz hidegfrontokkal, szerencsés esetben peremciklonokkal de ilyenkor gyengülni kell az azorinak ami nem mindig történik meg. Töményen ennyi a történet a kérdéseidre.