Úgy látom, írásommal (Dunántúlnak szokatlanul kedvezõ mediciklonok) eléggé felkavartam a kedélyeket. Nem ártott volna kicsit cizellálnom állításomat, eképpen: 2013 januárjában és februárjában olyan pályájú medek jöttek sorozatban, melyek hátoldalukon hideglevegõvel árasztották el a Dunántúl nyugati felét (esetenként egészét) A hideglevegõhöz itt csapadék, havazás társult. Az ország keleti, s jórészt középsõ része viszont elõoldalon maradt, ott enyheség, és esõ volt.
Persze, jöhetünk most tipizált ciklonpályákkal: a fent vázolt szituáció un. "meredeken felkanyarodó" medekhez tartozik, melyek felhúzzák Kelet-Magyarországra melegszektoruk enyhe levegõjét.
A "lapos", a Balkánon át keletre vezetõ ciklonpályáknál az egész ország a hidegszektorban marad, viszont a csapadékzóna általában csak a déli és keleti országrészt érinti, ahol is havazik ilyenkor.
De vigyázzunk az ilyen tipizálással! Vannak helyzetek, melyek egy "skatulyába" se nagyon férnek bele.
Nézzük csak ezt a -legalábbis tisztán mediciklonos szemszögbõl- elég ártatlannak imponáló helyzetet:

Link

A mediciklonnak tartható örvények középpontjai eléggé távol vannak: a Marseillei-öböl, és az Ibériai fésziget északi része, ill. a Fekete-tenger medencéje felett. Meg van egy ciklon messze Északkelet-Európa fölött is.
Elsõ ránézésre nem nagyon harapós felállás. Mégis ez okozta 1969 Szilveszter éjszakáján életem egyik legnagyszerûbb, amerikai blizzard-al vetekedõ hóviharát. havazas havazas havazas