Nagyon érdekes kérdést vetettél fel, ti. az észak (északnyugat) felõl beáramló (maritim) hideglevegõ vs a kelet felõl besettenkedõ (kontinentális, lábas) hideg problémáját.
Úgy látom, hogy ez a két jelenség általában nem független egymástól, kapcsoltan és egymás után lépnek fel a következõ módon:
Mikor meridionálisra kezd váltani az áramlási kép, és észak-északnyugatról dél, délkelet felé nyúlik az alacsony nyomású teknõ, benne a ciklonmagokkal, akkor elõször a teknõ hátoldalán áramló sarki-tengeri légtömegek érnek el minket északnyugat felõl.
Késõbb a teknõ ciklontevékenységének súlypontja egyre délebbre, a Mediterráneum fölé helyezõdik, ezzel párhuzamosan északon, északnyugaton már növekszik a légnyomás. Ekkor a légpályák iránya északkeletire fordul felettünk, és a maritim helyett lábas hideg áramlik fölénk. Nézzünk erre egy példát:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Hogy melyik hidegáramlás (a maritim vagy a lábas) dominál, azt teknõje (meridionális epizódja) válogatja. Két végpont van: az egyiknél csak tengeri hideglevegõ beáramlás van, a teknõ súlypontja nem is süllyed le a Mediterráneumba, az áramlás nem fordul északkeletire, nincs lábas hideg beáramlás. Mielõtt ez a fázis elkövetkezne, a makrocirkuláció visszavált zonálisra.
A másik végpontnál a teknõ fejlõdésének éppen a kezdeti szakasza látszik elmaradni, a hidegbetörés mindjárt mediciklon északkeleti áramlásában, kontinentális lábashideggel kezdõdik. Erre egy példa:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Feltehetõ, hogy az arányokról az északkeleti (szibériai) hidegdepó erõssége, légtömegeinek a Kelet-Európai-síkságra való "betározódása" dönt. Az utóbbi (2002-es) esetben Kelet-Európát nagyon kitöltötte a fagyos levegõ.
Egyébként a 2002 december elejihez hasonló, tisztán lábashideg-betörés összehasonlíthatatlanul ritkább, mint az a hideghullám, mely északnyugati, maritim hidegbeáramlással kezdõdik. Pusztán ebbõl kiindulva, "jóslásodat" valószerûnek látom. nevet