Érdekesen alakult idéig a nyár 2. fele, illetve az õsz: az emlékezetes augusztusi 40 fokos tetõzés után szinte megszakítás nélkül csökkent a T, ez a tendencia október elején tetõzött, amikor 2-3 napra benézett a -5 fokos izoterma 850 hPA szinten. Azóta viszont a lehûlés nemhogy megtorpant, hanem a visszájára fordult, Az ezt elõidézõ makroszinoptikai alaphelyzet (félzonális, vagy ha úgy tetszik félblocking jellegû délnyugati irányítás, izlandi minimummal, kelet-európai maximummal) igen tartósnak mutatkozik, jelenleg jó esetben az idõszak felénél tarthatunk. A GFS N-Hemisphäre térképén szembetûnõ a hidegmag szibériai részének gyors terebélyesedése, ezzel együtt további hûlése. Ilyenkor 1 hét múlva nagy területen lehetnek -25 fok alatti értékek 850 hPA szinten, a negatív elõjelû prediktor így egy majdani kontinentális északkeleti hidegbetöréssel is összefüggésbe hozható, persze ehhez elõbb ki kell épülni a hatalmas szibériai AC-nak, de erre mév van bõven idõ.
Balintaj: mibõl következtetted ki, hogy az elsõ komolyabb hideghullám november 16-23-a között jön? Mert nekem úgy tûnik, hogy elméletileg akkor JÖHET (az elõttünk álló hétvégétõl számított 2 hét múlva) leghamarabb, de ez még persze korántsem jelenti azt, hogy tényleg be is fog következni?! Azaz egy kis makroszinoptikai háttérmagyarázatot szívesen fogadnék az úgymond jóslásodhoz nevet