Akkor megpróbálom más nézõpontból megközelítve, érthetõbben kifejezni, mire gondolok.
Vegyünk egy síkvidéki lokális feláramlást, például egy termiket. Ennek esetében a talajról felemelkedõ meleg levegõ helyére oldalról minden irányból megindul az áramlás, tehát konvergencia, összeáramlás jön létre. Ebben az esetben a feláramlás volt az elsõdleges, és a horizontális konvergencia a következményes jelenség.
Történhet ez fordítva is: a nagytérségi összeáramlás az elsõdleges. Ekkor a légtömegek csak fölfelé tudnak kitérni egymás útjából, így jön létre a feláramlás, pl. egy hidegfront esetében.
E két véglet között talán vannak hibrid változatok is, erre akart utalni az utolsó mondatom.
Elképzelhetõ, hogy a konvergenciát a talaj által felmelegített légtömegek emelkedõ mozgása indította el, de ha a levegõ egyszer mozgásba jött, akkor Newton törvénye értelmében nem fog megállni abban a pillanatban, mihelyt a melegedés kiváltotta feláramlás megszûnik: így az emelkedés kiváltotta konvergencia konvergencia kiváltotta emelkedéssé lesz.