Hogy az utolsó mondatod mennyire igaz, azt egy régi, tanulságos eset bizonyítja. nevet
Gimnazista koromban történt (valószínûleg '76-ban vagy '77-ben), hogy április elején drasztikus hidegbetörés körvonalazódott -éppen húsvét vasárnapra. Olyan alacsony hõmérsékletû volt a minket megközelítõ légtömeg, hogy "távolabbi kilátások" gyanánt példátlanul erõs lehûlést, szinte országos, mediciklonos havazást jelzett az Intézet. havazas
Ki is alakult a mediciklon annak rendje s módja szerint, csak valamivel nyugatabbra a vártnál. Ezért szó sem volt példátlanul erõs lehûlésrõl: igaz, Sopronban havazott pár óráig, de pl. a Bakonyban már csak esõ esett. Keletebbre pedig nyilván barátságos, tavaszi idõ uralkodott.
Még annyit a tartós havazáshoz, és fõleg a hófúváshoz: hosszú megfigyeléseim azt mutatják, hogy a tartós, nagy mennyiségû csapadék , fõleg erõs széllel karöltve nem a 990 hepa körüli, esetleg az alatti, tipikusan "ciklonközpontos", rendkívül alacsony légnyomású helyzetek sajátja. Szokatlanul alacsony légnyomás mellett lehet ugyan nagyon intenzív, záporszerû csapadék (néha fél napos tartós esõ, havazás is), azonban a csapadékhullás ilyen esetben semmiképp sem terjed 1-2 napra, mint egy jobbfajta med-nél. Sõt, meglepõ gyorsasággal felszakadozik nemegyszer a felhõzet, kisüt a nap. Igen mélyre szállt légnyomásban sosincs igazán hideg, és erõs, viharos szelek se szoktak elõfordulni.
Szóval, aki "nagy durranást" szeretne, az ne keresse a 980 hepákat -arra nem jók.
A komoly, fagyos hóviharok inkább 1010 hepa környékén (+/- 5 hpa) szoktak elõfordulni.