Ne is mond, jöhetne már a nyári szezon, nem is baj ha nem lesz zivatar, csak ne essen már minden nap és jóidõ legyen....bár majd ha nem esik, akkor meg majd azért fogunk imádkozni, hogy essen.
Egy ilyen azért jöhetne:

"Csendes nyári estén, mikor levél sem rezdül, fülledt, langyos meleg van, sehol egy felhõ, szinte áll a levegõ, minden kis mozdulat izzadságcseppet indít el a homlokomon, tücsökciripelés halk zenéje tölti be a tájat....aztán egyszer csak távolról morran valami...szinte tapintani lehet a feszültséget a levegõben, elhallgatnak a tücskök, vészjósló csend üli meg a tájat....újabb halk morranás: zivatar közeleg...nyugat felõl sokasodnak a felhõk, megmoccan a levegõ, egyre hangosabban dörög, félelmetes kifutófelhõ teríti be az eget, csapkodnak a villámok, erõsödik a szél....1 csepp....2 csepp....3 csepp, elkezd zuhogni tombolni õrjöngeni, a villámok fényében látni a hajladozó fákat, az esõfüggönyt, hömpölyög a víz mindenfelé....hirtelen egyszer csak csend lesz...távolodik a vihar, halkulnak a dörgések...
Sóhaj..."

5 fok volt ma, kevés napsütés, szél szinte semmi, olvadgat a hó.
Az a helyzet, hogy a szántóföldeken a vékonynak tûnõ, foltos hótakaró is nehezen olvad a magas páratartalom ellenére is, mert ott is össze van tömörítve a szél által a hó.
Ha ez egy szélcsendben, egyszeri alkalommal hulló 20 centis laza hó lett volna, már nem lenne belõle szinte semmi.