Nehéz dolog ez, mert ha olyan mérõhelyet választok ki, ahol a havat a szél jobban lerakja a környezeti körülmények miatt, akkor meg a napfényt nem tudom megmérni.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.

Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.

Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség! laza
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.