Eddig két helyen ( a pápai és cseszneki) kertben mértem csapadékot (elég sok év óta már), de a hófúvások pontatlan mérése nem játszott közre, egyik hely patak völgytalp, a másik közelében sok a bokor, fa kerítés,épület (de a mérõedény közvetlen környéke persze nyílt) így nagy mérési hiba nincs. A hóréteg mérésekor sem szokott a szélárnyék miatt 0-100 cm körül szóródni, ma este is 10-15cm közti értékeket mértem. A prérire (reptér) kitett állomásokon van gond (alámérés), persze a gasztonyi helyszín meg talán éppen azért mér sokat mert egy dombról, nyílt síkról odafúj minden havat a nap meg télen sosem süti mert árnyékolt völgykatlan ? Igazából nem csak az automaták meg a spórolás itt a baj, hanem megfelelõ helyet kéne választani állomásnak, hogy a környezetet reprezentálja, akár hóról, csapadékról, szélrõl, napfénytartamról vagy hõmérsékletrõl van szó. Ha 25 féle hibaforrás lép fel, ki fogja ezeket mindenféle módszerekkel interpolálni meg korrigálgatni ? (pontosak ettõl nem lesznek csak pontosabbak) Ezeknek a fizetése nem kerül sokba ? Nekünk az elõrejelzéshez nem évek múlva kéne tudni, hogy mi is volt tegnap? Klimatológiában még elmegy, de manapság láttam olyat, hogy hóvége elõtt kiadják a havi összegzést (ZAMG), annyira felgyorsult a világ, hogy senkit nem fog valami érdekelni hónapok, évek múlva. A modellek beválását sem lehet eldönteni, ha összevissza mérjük a megtörtént eseményeket. Meg ott van a modellbe betáplált kiinduló helyzet... zavarban