Részletek " TÉLI NAGY CSAPADÉKOS HELYZETEK
Babolcsai György, Hirsch Tamás
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u.1., 1024 " c. munkájából

A csapadék a meteorológiai elemek közül az egyik legfontosabb, több más
paramétert is jelentõsen befolyásolni képes idõjárási elem. Tapasztalatok
szerint idõben és térben rendkívül nagy változékonysággal bír.......a jelenlegi közvetlen
mérõhálózat (Magyarországon maximum 500-600 csapadékmérõ állomás)
nagysága nem teszi lehetõvé, hogy minden esetben átfogó, pontos képet
kaphassunk a lehullott csapadék térbeli eloszlásáról. A közvetett, radaros
mérések – bár a közvetlen mérésektõl jóval nagyobb térbeli felbontásúak –
sem oldják meg az említett problémát, mivel nem a lehullott csapadékot,
hanem a légkörben található csapadék elemeket érzékelik, amelyeknek csak
egy része éri el a késõbbiekben, és nem feltétlenül a radarmérés által jelzett
helyen a felszínt. Ugyancsak csökkenti a radaros mérések pontosságát azok
idõbeli felbontása (~15 perc), amely különösen a kis idõskálájú, rendkívül
gyorsan kifejlõdõ konvektív folyamatok vizsgálatánál okoz gondot. Ezek
alapján nyilvánvaló, hogy ha csapadékot szeretnénk prognosztizálni, akkor
egy olyan mennyiség elõrejelzése a feladat, melynek még a múltbeli értékeit
sem ismerhetjük kellõ pontossággal.....A numerikus elõrejelzések verifikációja által
alátámasztott, általánosan elfogadott tapasztalat, hogy míg a modell által
közvetlenül leírt, magasabb szintekre vonatkozó paraméterek (pl. szél, Téli nagy csapadékos helyzetek.doc 2
hõmérséklet, nyomásszintek magassága) elõrejelzése a legmegbízhatóbb, és
ezek esetén mutatható ki a legnagyobb fejlõdés az elmúlt évtizedekben,
addig a felszínközeli rétegekre vonatkozó, illetve a parametrizált
meteorológiai elemek beválása sokkal csekélyebb. Mindezekbõl következik,
hogy a numerikus idõjárás elõrejelzõ modellek csapadék elõrejelzései
nagyon óvatosan kezelendõek.