Ilyenkor a csapadékmérõt meg kellene dönteni egy kicsit a szél irányába, és máris csökkenne a hibahatár!
Akár azt is meglehetne csinálni, hogy a szél erõsségének megfelelõen dönteni
Vagy automatikával felszerelni és akárhonnan irányítható lenne, vagy pedig leszólnak Pestrõl, hogy: "Józsi bácsi, döntse meg észak felé a csapadékmérõt addig, amíg nem hall egy kattanást, köszönjük." , és az érintett állomások megbízott felügyelõi, vagy maguk akiknek kertjében van az állomás, megcsinálják.
Majd miután vége a hófúvásnak, visszaegyenesíteni!

Bakonyvár!
Nézd meg hol van a térképen Tornyiszentmiklós!
A Tornyiszentmiklós-Lovászi-Lenti-Rédics-Lendva települések által közbezárt dombság déli felén, a falu mögött meredek domboldal emelkedik.
Tornyiban mindig kétszer akkora hó van, mint a környék településein, mert berakja a hegy mögé a szél a havat, az egész közbeárt dombságról lefújt hó Tornyiba rakódik be!
Ez van Csörnyeföldön is, Tornyitól keletre két faluval.
Persze a mérési hiba ettõl még fennállhat, de helyileg tud a domborzat és a közvetlen környezet módosítani a hóvastagságon.
Az is lehet, hogy az udvarban, ahol mérik, berakja a szél a havat, az észlelõ kimegy és 10 helyen megméri az udvarban, közben odébb meg fele akkora hó van.
Ezt próbáltam ecsetelni az elõbbi hosszabb hozzászólásomban!
A hõmérsékletben is van ilyen, hihetné egy Lenti-hegyi lakos, hogy az iklódi mérõ alámér, mert nála -9 fok van, Iklódot meg bemondják a rádióban hogy -22 fok, pedig odalát az iklódi mérõre.
Aztán csak egy völgykatlanban van, és fagyzugként viselkedik.

Hópihe!
Igen, nagyjából az a kérdés, hogy hova tûnt 600 000 köbméternyi hó!
Illetve, hogy mivel az valahol ott van, az anyag nem vész el csak átalakul alapon hol a fenében lehet.
Illetve ha ilyen típusú helyen van a mérõállomás, akkor hogyan számol el az állomás minden ilyen havazásnál 600 00 köbméter hóval?