Sokszoros megfigyeléseim szerint a vastag hótakaró csak akkor jelent valamit nagy mínuszok szempontjából, ha egyébként is kisugárzásos, éjszakai lehûléses helyzet van: derült ég, gyenge légmozgás, és vagy hideg a magasabb légrétegekben, vagy kifejezett inverz légrétegzõdés. Egyébként fikát sem ér, olyan, mintha ott se lenne.
A jelenség fizikáját kell érteni, s akkor nem fogunk csodálkozni a tegnap hajnali nagy lehûlés elmaradásán.
Arról van szó, hogy a sok levegõt tartalmazó, "habos", s ezért igen jól szigetelõ hóréteg nem engedi, hogy a pár méter mélységben már télen-nyáron +10 fok körüli talaj hõje a fölötte elhelyezkedõ légrétegeket melegítse. Kisugárzásos helyzetben a mechanizmus erõsítõként mértéktelenül felfokozza a közvetlenül a hóréteg fölött elhelyezkedõ levegõ lehûlését. Viszont ellentételezésképp a hóréteg alatt a talaj melege megszorul -így védi a vastag hó a vetéseket a kifagyástól.
Egy hómentes téli éjszakán, mikor derült az ég, gyenge a légmozgás, és hideglevegõ tölti ki a Kárpát-medencét, a hõmérséklet általában legfeljebb -5, -8 fokig süllyed. A -10 fok ilyen helyzetekben már ritka. (Kivétel persze - nagy ritkán - van. Nagyon száraz, nagyon hideg kontinentális levegõ esetén hóréteg híján is lehetnek -15 fok körüli éjszakai fagyok. Mióta figyelem az idõjárást, 2-3 ilyen esetet láttam)
Hasonló kondiciók mellett, ha van legalább 10 cm hótakaró, a hõmérséklet játszi könnyedséggel lezuhan -15, -20 fokig. hideg