Önmagában nem, ha fölöttünk van egy ciklon sokszor elõfordul hogy a közepén nincs csapadék, nálunk van a központja, a "karjaiban mozognak" a csapadéksávok. Sokszor nagyobb csapadék van egy tõlünk keletre elhúzó ciklon tartós okklúziójából, mint magából a ciklonból.

Számtalanszor elõfordult már hogy itt volt az alföld fölött a legalacsonyabb légnyomás CK központtal és a legtöbb csapaék Burgenlandon volt az okklúzióban.

Most a Dunántúl erõsen havas részein csak 1004-1005 hpa van, mégsem mondhatod azt hogyha nálunk holnap csak 995 lesz akkor több hó lesz.

Gyorsan átrobogó igen erõs ciklon van amikor nálam csak 2-3-4 mm.-t hagy maga után, egy egy magas légnyomás közeli összeáramlás meg 8-10 mm.-t.

Tehát önmagában a légnyomás csökkenése nem feltétlenül növeli a csapadékot, legalábbis nem általánosan mondható ez el.

A szárazföld belsejében vannak olyan 990 hpa alatti ciklonok hogy már alig adnak csapadékot. Szóval kell egy bázis hozzá.
További példa hogy pl. az északkeletrõl érintõ nagyon mély peremciklon sokszor csupán 1-2 mm.-el átrobog felettünk.

Amit viszont meghatároz a "légnyomás" mélysége, minél mélyebb egy ciklon annál fejlettem az elõ és hátoldali áramlási oldala, azaz a meleg szektora és a hideg szektora.

Tegnap valaki kinevette a DVD futást, amikor ilyen közel hozta a központot, ma már nem biztos hogy annyira nevet rajta:
Link