Itt, a Körös-vidéken, ezen belül a Partiumban annyira apró pelyhekben szálldos a hó a levegõben, hogy csupán a villany fényénél észlelhetõ.
Kérem, most senki ne nehezteljen rám az alábbiakat illetõen [mert a naptevékenység és a földi légkör között a köztudatban ugye egyedül a sarki fények megjelenése (el)ismert, a naptevékenység és az [i]idõjárás[i] között viszont bárminemû kapcsolat csak a tudományos kutatók körében létezik.] Arról van szó, hogy a mostani napciklus idején - az idei évre várt nap(folt)tevékenységi maximum évében járunk - még nem volt annyi aktiv terület, napfolt(csoport), mint a szokatlanul hosszú naptevékenységi minimum (2006-2009) óta egyszer sem: 14 folt(csoport) van a Nap felszinén a keleti peremétõl a nyugatiig. Eme aktiv szoláris területek a rövidhullámú ibolyántúli sugárzások fõ forrása. Az UV-sugárzás bolygónk egyenlitõjét veszik célba, felmelegitve a trópust, a hõtöbblet pedig turbulens áramlási rendszert hozva létre trópusi ciklonok keletkezésében és/vagy megerõsödésében játszik szerepet. E ciklonok magas földrajzi szélességekre is eljuthatnak. Az EUMETSAT-animációkon ez a folyamat látványosan zajlik. A legaktuálisabb felvételeken jól látszik, amint az Észak-amerikai-medence trópusi övezete felõl újabb és újabb ciklonok keletkeznek s érkeznek - a legelöl haladó Finnország határait is átlépte. A folyamat tartóssága attól függ, hogy a Nap (tõlünk nem látható) túloldalán további napfoltok vannak-e vagy foltnélküli a napfelszin. Elõbbi esetben a zonális áramlás megmarad vagy akár felerõsödhet, utóbbi esetben viszont a "ciklongyártás" elgyengül vagy abbamarad, teret adva az Északkelet-Európában felhalmozódott hideg levegõ térhóditásának. Javaslom, várjunk egy hetet, esetleg tiz napot (egy napfolt a Nap keleti peremétõl a nyugatiig 12 nap alatt halad végig), és eldõl, hogy ez a (nem légbõl kapott!) tudományosan megalapozott, a szakemberek által évtizedek óta ismert elmélet (ezúttal is) beválik-e. Jelentkezni fogok, de jóval rövidebben fogalmazok. Szép estét, jó éjszakát kivánok mindenkinek!