A napfelszinen folyamatosan megjelenõ kisebb-nagyobb aktiv területek, napfolt(csoport)okból erõsebb ibolyántúli sugárzás hagyja el a Napot, s célozza meg többek között Földünk egyenlitõi térségét. A szubtropikus anticiklonok magasabb szélességekre terjednek ki s nyomulnak fel, amelyek az extratropikális ciklonokat még magasabb pályákra kényszeritik. Ez történik jelenleg, amely eseménysor nagy valószinûséggel áttevõdik januárra, legalább is az elsõ felére, addig átlagos vagy annál valamelyest enyhébb idõjárás várható kontinensünkön. A napfizikusok a naptevékenységi maximumot 2013-ra várják, ám hogy az mennyire lesz erõs vagy gyenge a szokásosnál, nekik maguknak is igen nagy a kétségük. Feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy a naptevékenység idõjárásra gyakorolt hatására vonatkozó fejtegetéseim mögött több évtizedes kutatómunkája és a megfelelõ szakirodalom tanulmányozása áll. Azt korántsem állitom, hogy bolygónk idõjárását egyesegyedül a Nap irányitaná. A fentebbi felvetéseimet nyugodtan meg lehet cáfolni, s ha ez sikerülne, bárminemû próbálkozáshoz természetesen megfellebezhetetlen észérvekre lennék kiváncsi.