Érdekes, hogy ugyanazok az események mennyire különbözõ színben tûnnek fel különbözõ "szemüvegeken" keresztül. Látom én, hogy ugyanolyan jól emlékszel mindenre, mint jómagam, csak máshol vannak a hangsúlyok. Például, az 1995 augusztus végi, és szeptember legvégi erõs lehûlés között valóban inkább jellegtelen, "se hideg se meleg" idõ uralkodott (a 16-23 fokos maxi azért nem jelent meleg szeptembert). Október 3. dekádját "vénasszonyok nyarának" mondod, ami igaz is, csakhogy a leghûvösebb fajta, csalóka indián nyár volt az. A maximumok általában elérték, kissé meg is haladták a 15C-t, de a derült, hosszú éjszakák után hajnalra általában deres lett a fû...
A november 5.-i hidegbetörés után enyhült ugyan valamennyit az idõ, de ködös, anticiklonális maradt, és a hónap további részében gyakori volt az egész napos fagy. Valamikor a hónap vége felé (nov. 20.-án, ahogy írod) volt egy újabb erõs, de nagyrészt száraz sarki hidegbetörés. Ezt követõen megint elég jelentéktelen enyhülés, majd dec. elsõ napjaiban kifejlõdõ kontinentális hidegáramlás kelet-délkelet felõl, mediciklonnal karöltve: ebbõl a szituációból de. 5.-én egész napos havazás adódott fagypont alatti hõmérséklettel. A mediciklon elvonulása után a száraz, hideg levegõben, viszonylag vastag hóréteg mellett durva fagyok léptek fel december 2. dekádjában, igazi hideghullám fejlõdött ki. A napforduló környékén erõsen kimélyültek a ciklonok Észak-Európa felett, és az alacsony nyomás dél felé terjeszkedett. Pár napra dny-i áramlásos, kisnyomású, enyhe idõjárás következett hóolvadással, mely magába foglalta karácsony elsõ két napját. De már karácsony másnapjára hátoldalra kerültünk, és a még mindig viszonylag közeli cikloncentrum miatt egész éjszakás havazás vette kezdetét a 27.-re virradó éjjel. Innentõl kezdve kb. jan. 10.-ig folyamatosan téli volt az idõ, ismétlõdõ havazásokkal. Jan. 2. dekádjában erõs elõoldali, d-dny-i áramlással nagyon megenyhült, de 20.-a felé a déli áramlás fokozatosan délkeletire, keletire fordult a hatalmasan megerõsödött szibériai magasnyomás déli peremén, és ezzel az áramlással igen hideg, száraz levegõ ért el minket. olyan volt a helyzet, mnt idén februárban, azzal a különbséggel, hogy a kialakuló mediciklon jan. 25.-én kemény havazást, hófúvást okozott Észak-Dunántúlon is. Szokatlanul zordra fordult az idõ ezekben a napokban. Emlékszem, már mindegy volt, milyen irányból jön a szél, egyformán farkasordító hideg volt. Egyszer délkeletrõl, máskor északnyugatról fújta be a házam melletti autóutat. a február is magasnyomású, fagyos, zúzmarás napokkal indított, aztán úgy 10.-e körül megismétlõdött az alacsony nyomású, megenyhülõ idõszak. Pár nap után újra hátoldalra kerültünk, és a hideg, havas idõjárás március elejéig kitartott aztán. havazas

Egyszóval, életem egyik leginkább télbe hajló õsze, legzimankósabb tele volt abban az évben. Az volt az ember érzése, nem is a mi szokott klímánk uralkodik, hanem a tõlünk észak-északkeletre jellemzõ.