Bioszféra

Volt ma minden, még naposzlop is reggel...Link

Egy maci? Nem-nem, azt mondtam volna. 2-õ volt.

Köszönöm a hozzászólásokat a témában!

Nálam ma reggel is énekeltek a rigók 6 felé.

Mintha nyár lenne és tó volna: Link Pedig tél van és folyó. Micsoda gondolatok... :-))) Még néhány kép: Link Link Link

Igen az. Köszi. Megerõsítem, hogy ilyen a termése. Link Majd valamikor még hozok beazonosításra váró fákat.

Szép képek: Link

A képen egy magnólia van amit sokan tulipánfának neveznek a virág alakja miatt.
Ez a tulipán fa:
Link

Szerintem is!

Ismerem ezt a fát is, ennek olyan termése van, mint a zsidócseresznye, csak nem fakóbarna. Tényleg inkább ez lesz Siheone sárga fája.

Szerintem a sárga, az csörgõfa (Koelreuteria paniculata)!

Nálunk halványsárga virágú van, nagy fák már. Amikor virágzik, hangosan zümmög a fa, több tonna méh csüng a virágain, de még a lehullott, földön heverõ virágokat is ellepik.

Köszi. Szerintem is Sophora japonica lesz. Bár annak is lehet több változata...(?)

Egy virágzó tulipánfa a környékünkön: Link

Ez lenne az a bizonyos "Kígyókirály" a Galyatetõrõl? Link
Ugyanonnan egy gyönyörû magas példány: Link

Szerintem azért kezelik gyomfajként, mert bizonyos rétek, kaszálók nyírrel kezdenek el bebokrosodni, így a pucolásnál gyakran kell kivágni. Ugyanakkor érdemes belõle hagyni is, mert nagyon értékes a fája. Úgy tudom, nálunk ebbõl faragták ki legszívesebben a szekérrudat (még nem is olyan régen).

Én is ezeket tippeltem volna, de a sárgában nem vagyok biztos. A kõris tuti.

Szerk:A sárga nem gesztenye, hanem az valami akácféle, van ilyen itt a telepen is, csak nem ennyire élénk sárga a virága. A csonttollúak imádják a termését. Sztem japánakác, Sophora japonica,

Ha a levelét látnám, el tudnám dönteni, hogy az elsõ szelídgesztenye-e. Virágja alapján nekem az.
A másik meg szerintem kõris, de ebben bizonytalan vagyok, mert kõrislevelû juhar is létezik. Ha muszáj pontosabban tippelni, akkor virágos kõris. Azt hiszem, ilyet látni sokat a városokban.

Bárki segíthet. Megköszönném.

Én felismerem!
Vagy ez csak LAM-nak szól?

Én azért kíváncsi lennék rá, ha már így megemlítetted...

Nálam vagy másfél hete énekelnek. Halkan, mintegy csak gyakorolva. Minden év februárjában szoktam már hallani ilyentájban. Mivel itt dekkolnak az ablakom alatt, egész közelrõl hallom. Tegnap a macska is fülelte már. :-)

Hello LAM!
Ezen a képen virágzó fát felismered? Link
és ezt Link

Így igaz.De ebbe az örökké hajánál fogva elõráncigált õshonos-nem õshonos kérdésbe ne is menjünk bele, mert idõnként nevetségesek a 100-150 éves végeláthatatlan ellentétek ez ügyben ...gondolj a szelídgesztenyére! ...

Hello!
Ez a bibircses nyír. Itt a lakótelepen is sok van belõle. Ha bedõl a fa, akkor a gyökerek próbálnak az ellenkezõ írányban többet fejleszteni, magyarán ellensúlyozni. A fa jellemzõje, hogy sok gyökere még szabad szemmel is látható, hiszen inkább a talajjal vízszintesen nõnek...

Nem is beszélve arról hogy õshonos fafajunk..
Szeretnénk kialakítani az arborétumban egy kis nyíres foltot belõlük. És puhafaligetet nyár és fûzfajokkal vegyesen.

Ezek a levelek egy juharéi, szerintetek melyiké? Link Én az Acer ginnala-ra tippelek.

Se erdész ,se dendrológus nem vagyok,de azért, hamár,homár szívesen válaszolok...
Szép középkorú bibircses nyírjeid vannak, én biztos nem bántanám õket az elmondottak alapján.Nekem kedves fám nagyon, sajnos az erdészeti praktikum sok esetben még mindig gyomfajnak kezeli (ez is a hivatalos nomenklatúrája ha jól tudom,de majd Milán talán bekukkant ide és kiegészít), pedig kiváló pionír faj, mely jó árnyékolást adhat gyors növekedése révén a lassabban növõ "értékesebb" állományalkotó fajoknak. Remek az ökológiai ellenálló képessége vagyis széles öko. amplitudóval rendelkezik ..etc..etc..most ebbe nem mennék bele...az esztétikuma, különösen õsszel hozzám közel áll (hangulata van a fának) ...
A leírás és a képek alapján a nyírjeid egészségesek, ha ág- és/vagy kéregrontó vírus és gomba nem támadta meg, akkor semmi bajuk.
Az íves hajladozás,eldõlés,kanyargás a nyírek sajátja, amiatt ne aggódj.Gyors növekedésûek és un. sudarló törzsûek.Rendkívül fényigényesek, így a felfelé nyúló törzs és ágszerkezettel hajladoznak a fény után.A lecsüngõ gallyak,vesszõk ne tévesszenek meg.Ez adja a fa báját. A latin nevében is van erre a "csüngésre" utalás (Betula pendula).Különösen akkor hajladoznak, ha nem szabadállásban vannak, hanem más fafajokkal vagy fajtársaikkal versengenek.Ráadásul az íves dõlés, hajlás nálad is a fõ és uralkodó alapszélirányt jelzi - északi komponens.Ha 98-as ültetésûek (a törzs fotón már az ún. héjkéregesedés is látszik, ami a korosabb nyírek sajátja)még adj nekik legalább ugyanennyi idõt. 50 évesen már idõs fának számít majd, egy 80-90 éves nyír pedig vén matuzsálem.Galyatetõn a focipálya mellett nagyon öreg nyírek hajladoznak, támaszkodnak le.Na, ott láthatnál csak csoda kanyarokat!A Másfélmillió lépés Mo-n mátrai részében Paliék meg is örökítették õket..Kígyókirály néven ...összefoglalva, ha törzsgombásodást,gyökértaplósodást és nyáron levélfoltosodásokat, elszínezõdéseket és hullást nem tapasztalsz rendben vannak a nyírek..a viharokat is állni fogják (kisebb-nagyobb ágtörések természetes dolgok)..így had énekeljenek a madarak odafenn tovább...

LAM kérdésem lenne Hozzád Az elõzõ tulajdonostól örököltem három, házamnál immár jóval magasabb fát (az erkély félmagasságig ér nekik) nyírfának vélem õket. Mindhárom eltérõ mértékben, de torzulva/dõlve növekszik. A "középsõ" közel 70°-os szögben megdõl DDNy-i irányba, eleinte féltem is hogy egy szélroham kidönti, de szemlátomást rugalmasan elviseli. Közöttük legmagasabb az "éneklõ fa" (gyakran emlegettem madárkoncertek okán) amikor hat éve elõször láttam, megriadtam tõle mert akkora "duplakanyar" van törzsén. Mióta itt élek, négy, jelentõs károkat okozó vihar tombolását így is szépen elviselte (társaival együtt) törzse már alkarnyi széles a hajlat alatt és arányosan egyenletesen vékonyodik végig függõlegesen felfelé. Az "S" kanyar anyagfelülete nem utal semmilyen korábbi sérülésre vagy törésre. A képen jobbra látható a DDNy felé megdõlve növekedett "középsõ" fa (D-rõl fotóztam kisebbnek látszik dõlésszöge), úgy tûnik, szilárdan áll (földközelben jelentõsen kiszélesednek törzseik). A kocsibehajtó miatt távolabb van a harmadik, mely "függõleges szinuszhullámot" leírva félmagasságig K, onnan csúcsáig Ny felé íjformában domborodva ível törzse és a talajtól csúcsáig húzott hossztengelye ennek is megdõl 70°-ban, szinte pontosan D-i irányba. Látványra nagyon szépek, lombzúgásuk kellemes, a madarak nagyon kedvelik de kivágásukon gondolkodom, mert már jóval magasabbak mint házam (98-as ültetés, a ház erkélye most "derékig ér" nekik). Szerencsére olyan helyen vannak ahol kidõlve nem okozhatnak jelentõs kárt (a kerítéstõl eltekintve) Véleményed? Vágásérettek? Nem szeretném még kivágni õket, de a felesleges veszélyt sem szeretem. Az "S kanyar" az "éneklõ fán" és egy GIF anim (kb. félmagasságtól)

Nem tudom, de az biztos, hogy õk nagyon korán kezdenek tojni. Ha nem jön rá hideg idõ, szerintem nem korai.
Én a múlt héten fekete harkály hangjait hallottam. Nem tudom, ez mennnyire jellemzõ télen.

Mit is lehetne belõle csinálni...
Mondjuk íjszárat?

Nincs még kicsit korán a rigófüttynek? 5 óra után 5 perccel hallottam kb.10 percig.

Hó- vagy jégnyomásra reagált íves elhajlással a rugalmas fiatal nyír.Vizes,nehéz tapadós havak és ónos esõ kombinációjakor a fokozatosan törzsre lerakodó jégkéreg nyomja így meg a viszonylag fiatalabb fák törzsét.Fiatal bükkösökben is gyakori jelenség erõs jégnyomás esetén.1996 februárjában a Diósjenõ feletti Dugóhúzóban szinte ívet húztak a megnyomott fiatal bükkök sokasága.Késõbb a viharok, erõs szelek eltörik a törzset.Vagy az erdész gyérítetti ki. Általában együtt jár nagyobb hó- és jégtöréssel a jelenség.A kép bal felsõ sarkában jól láthatóak,hogy nyírek korábban komolyabb koronatörést szenvedtek, asszimetrikusan regenrálódtak.

Horgászbot és nagy hal esete : Ha elég messze van és jól húz, a spicc egyenes, derékban hajlik a bot. Ha a lábad elõtt van a hal, a spicc görbül a legjobban. Az tényleg nem lehetetlen, hogy fakitermelés közben a károkozás kizárására az adott irányba húzták. Akkor viszont az én gombamesém szépirodalom.

Nehéz volt már a nyírágas bácsinak a fára mászás
De inkább egy másik fa rádõlhetett (így vagy úgy). Látszanak is a képen fakitermelésre utaló gallycsomók. Ráadásul ha nem hirtelen hajlott volna meg, akkor az ágai mind felfele nõnének, vagyis asszimetrikusan.

A te varid esetében a fatörzsnek a medve közeli tartományban íveltebbnek kéne lennie. Ott nyíró erõ és ezzel együtt nyomaték is keletkezik.

"A" tipp : Lehet, hogy arra jártak a mítoszrombolók és hajítógépnek próbálták használni a fát. Volt már olyan mûsoruk. Ahhoz, hogy ilyen hajlítási törzsalakot érjünk el, a törzs látható részének végével érintõleges irányú jelentõs húzó erõ szükséges. Ha azzal szöget bezáró lenne a húzó erõ, ott a törzs alakja ívelt lenne. A törzs a kép szerint a látható rész végén gyakorlatilag nem hajlik, egyenesnek tûnik. A teljes korona nem látszik. Kicsi az esély az "A" tippre, mert ki a fenének van kedve, ideje, pénze daruval kötelet kötni egy fa csúcsára, és ismeretlen okokból lehajlítani.... "B" tipp, valószínûleg inkább "A": A fa (még) élõnek látszik, bár vaksi szememmel nem igazán jól látom a korona vékonyabb ágait. A hajtáscsúcsok növekedési irányának függõleges közelinek kellene, hogy legyen. Szerintem az elhajlás viszonylag friss történés. Én valamilyen szíjácsot támadó parazita farontó gombára tippelek, ami a törzs teherbíró keresztmetszetének inerciáját viszonylag lassan csökkenti. A szíjácsot érintõ gombatámadást esetleg megerõsíti a tõ környékén látható kéreghiány. Ha a gesztet támadó lenne a gomba, szerintem a törzs összeroppant, eltörött volna - vékony falú csövet próbáljon meg valaki így meghajlítani. A korona aszimmetrikus, a hajlítást elintézheti a gravitáció, némi szél rásegítés és az idõ. "C" tipp : Az Isten tudja...

Arról lehet szó, szerintem egy rozsomák a fa tetejére rejtette az aznapi medvezsákmányát.

Hm, érdekes! Lehet, hogy lehúzta valami a koronáját még ifjú korában, s így maradt. Bár fura, akkor meg egy idõ után függõlegesbe kellett volna váltania... Egyszer olvastam egy cikket a havasi fenyvesekrõl, amelyek lavinaveszélyes helyen nõnek, s a lavinák egykori megtörténtét a fák alakja jelezte. Szívós fák, s a lavina utáni regenerálódásuk is kiválóan látható. Egy-egy öreg fán lavinák sora követhetõ végig. Sajnos nem emlékszem, hol és mikor olvastam, jó sok éve volt már...

Jut eszembe, nem volt egy maci a fa csúcsán? Az pont nem látszik a képen :-))))

Ma 700 m fölött ebbe a nyírfába botlottam. Link
Vajon mi lehet a diagnózis az állapotára? A mögötte lévõ nyílegyenesek miatt -én legalábbis- a szelet, mint lehetséges kiváltó okot elvetettem.

Á, nem érdemlik meg, egy csomó dolgot elcsesztek már a világban, ezt pont nem õk. :-)

Huhú, köszi szépen, nagy vagy!
És bocs, amcsik ...ezúttal!

Nem tartják az afrikai méheket, hanem felvándoroltak Brazíliából....
Apis mellifera adansoni a neve. Valamikor az ötvenes években vitt egy méhész kísérleti okból pár afrikai királynõt a saját brazil méhészetébe, azzal a céllal, hogy az afrikaiak trópusi területen hatékonyabbak az európai alfajnál s a keresztezés egy hatékony brazil méhfajt hoz majd létre. Aztán, amellett, hogy valóban bejött a számítása, s tényleg remekül mézeltek, azt kihagyta, hogy az afrikaiak sokkal agresszívebbek, nagyobb területre vándorolnak rajzáskor és nagyobb csapatokat alkotnak. Ráadásnak hajlamosak csapatban elhagyni a kaptárt s elhúzni a fenébe. Pár évtized alatt eljutottak az USA-ba is, a déli államokban már elterjedtek.
Egyébként Közép-Amerikában van fullánk nélküli mézelõ méh is, aki nem közvetlen rokona a mi európai, méhünknek, ez a Melipona beecheii pl., akiket már a maják is tartottak, holott jóval kevesebb mézet termelnek, s hígabb is kissé a mézük, de náluk más nem volt anno. Tuskókban van a fészek:

A végét agyaggal, sárral betapasztják, a méhek erre építik fel a lépeket, s amikor eljön az ideje, ki kell venni a zárókupakot a mézzel együtt, majd újra betapasztani. Kicsit más, mint a mi méhészetünk. :-)

"Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs."

"Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak." Itt szerintem a levegõvétel lehet a kritikus, sõt ha hamarabb jön fel az ember, mint mielõtt elmennek, inkább tragikus.
De bolondok az amerikaiak, amiért afrikai méheket tartanak.
Állítólag megpróbálták keresztezni a több mézet gyûjtõ de agresszívabb afrikai méheket a kevesebb mézet gyûjtõ de szelídebb európaival (vagy amerikaival?). Az eredmény agresszívabb és kevesebb mézet gyûjtõ méhecske lett.

Akela! Nagyon szépen köszönöm magam, édesapám és a zümik nevében!

Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak.

Ha olyan a vetés a hegyen, hogy veszélyes átjárni, én se megyek arra, ne félj. Idén búza van.
Amúgy semmi bajom velük, ha nincsenek sokan. Néha szoktam figyelgetni, ahogy isznak, jópofák, csak vigyázni kell velük. Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs. :-)

Gábrusz félre ne értsd, senki NEM bírálta méhész felkészültséged és ismereteid Huzakodás se volt, ha annak vetted, NEM AZ volt, de fogadd engesztelésül ezt a képet

Sok-sok egészséges zümit és mézet kívánok Neked

Te szakember vagy, felkészültél és ismered a lehetséges veszélyeket, azok elkerülését
Ezért természetes, miért ne bíznék meg egy gyakorló méhészben aki tudja mikor mire számíthat és mit tegyen. Gyerekkori élményem: ahol nyaraltam, méhészkedett a gazda. Sokszor bevitt magával hogy megnézhessem közelebbrõl serénykedésüket, munkába indulásukat és visszatérésüket. Szép és érdekes látvány, órákig el lehet nézegetni. Ha viszont a kaptárakkal kezdett foglalatoskodni a gazda, azonnal kiparancsolt a méhesbõl minél messzebb.
Rémlett hogy korábban mintha említetted volna méhészkedésed, meg is van: Link Szép és érdekes foglalatosságnak tartottam mindenkor, ma is élénken él emlékeimben a kis zümik sürgése-forgása
Szívesen méhészkednék én is, idõm és kedvem lenne, de üdülõkörzetben aztán végképp nem lehet

Na ezen az úton én se mertem volna továbbmenni. Egyébként amikor nekem támadnak vagy beleragad egy a hajamba, általában lehajtom a fejemet és gyorsan, de nem szaladva elmegyek az útjukból s lehetõség szerint ezután próbálom elhessegetni/lecsapni, ha még nem ment el. De ha nincs is idõ várni a csapással, akkor is a minimum az, hogy elõbb lehajolok és minél kisebb, gyorsabb és rövidebb mozdulattal csapok.
Méhek közelében hadonászni szigorúan tilos!

Nem ,nincs lovunk.

"Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj nevet" -azzal kiegészíteném, hogy én -mint méhcsípésre nem érzékeny ember és méhészpalánta- lóval vagy ismeretlen érzékenységû emberrel azért mégiscsak jóval messzebbrõl kerülném el az idegen méhest, mint egymagam. Jól is néznénk ki

Nem kell ehhez szekér vagy ló. :-( Nálunk fenn a Látóhegyen szoktak eldugdosni (nem kitáblázva) méheket, s bizony volt, hogy egy délután fenn kocogó embert megtámadtak és az illetõt a mentõ vitte el, annyi csípést kapott, nem volt allergiás, csak épp a kaptárak meg a méhlegelõ (repceföld) közt vezetett a földút, ahol kocogott, s az összes átrepülõ kis dög nekitámadt. Nyomorult, nem tudhatta, hogy kirakták a méheket a bozótosba. Amúgy azóta nem volt fenn méhkaptár, s mint kiderült, totál illegálisan vitték ki õket korábban is. Mivel én évtizedek óta járok fel, tudtam, hol vannak, sose mentem arra, ha tócsa volt az úton, mert olyan tömegben jártak oda inni, hogy félelmetes volt látni is. De aki nem tudja, hogy ott vannak, vagy egyszerûen nem ismeri, hogy jobb nem keresztezni az útjukat a kaptárak közelében, annak annyi.
Háziállatnak tartják a méhet, de nagyon nem az, hisz vígan eléldegélnek, ha nem kaptárban töltik az idejüket, s nem kell az ember a "tartásukhoz". Inkább gondolom, hogy az ember a méh parazitája, mintsem gazdája... Egy pillanatig se csodálom, ha néha fellázadnak ellenünk...

Édesapád nem próbálta ki?

Gábrusz válaszod korrekt minden tekintetben, mégis egy kiigazító észrevételt tartok szükségesnek: "Ti ketten olyan tényeket, valós eseteket tagadtatok, amelyhez hasonló esetek miatt szigorú törvények szabják meg" Hangsúlyozom NEM tagadtuk, csak az "értelmi-érzelmi súlypontokat" helyeztük át. Ilyen esetek történtek és történni fognak, de a helyzet nem olyan drámai, legfeljebb drámaivá fokozható mint bármi a világon, kezdve pókokkal hangyákkal a természeti katasztrófákig. Meglebben egy függöny- szellõ vagy kísértet? Megreped egy tükör: anyagfeszültség vagy misztikus erõ? Felfogás és hangsúlyozás kérdése. Sarkítva, bármikor becsapódhat egy aszteroida mely elpusztítja a Földet teljes élõvilágával, ami "Damoklesz kardjaként" lebeg felettünk, szintén reális veszély akár egy méhtámadás, mégsem várjuk a világvégét.
A felsorolt méhtelepítési szabályok nagyon ésszerûek és szükségesek, de úgy vélem NEMCSAK a lóval közlekedõk miatt keletkeztek, mert járhatnak arra emberek is. Tragédia ha elpusztul egy ló, de embert se érjen támadás. Szinte biztosnak vélem, bármit mondanak is a méhészek, nem elsõsorban a lovak életét nézik, hanem a saját érdeküket. Ne essen ember- vagy állathalál, arról nem beszélve ha "csak" megbokrosodik a ló mi történhet különösen ha emberek is ott tartózkodnak éppen. Ki akar kártérítést fizetni, pereskedni?
A lényeg, senki nem kételkedett (az egyetemi állatorvos se) a lóra (és emberre) halálos végû méhcsípésekben, mert a "hír igaz" de valahol a középúton van az igazság. Egy végsõ konzekvencia: az bizonyos, nem árt a méhekkel vigyázni. Könnyû: egyszerûen békén kell hagyni õket és semmivel nem provokálni. Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj

Még annyit, hogy édesapám úgy tudja, a lovak szaga ingerli a méheket.
Kipróbálta-e már valaki, hogy a ló hogy reagál a lép illatára? Ez utóbbi 2 kérdésben még szívesen hozzászólok, ha úgy adódik.