Meteorológiai esélylatolgatások
"Így megvan az esélye a többek által várt igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás"
Ez lenne a szemellenzõs télvárás? Mostanság veled is elszaladt a ló, komolyan, mintha a parlamentben lennénk!
Ez lenne a szemellenzõs télvárás? Mostanság veled is elszaladt a ló, komolyan, mintha a parlamentben lennénk!
Én nem tartom jellegtelennek ! Csak azt írtam le, hogy hónapok óta ez az elsõ futás. Semmi jellegtelen nincs benne, csak a jelzi, hogy bizony a lehûlés elkezdõdött odafenn, elketyegett a nyár órája. És maga ez a futás nem volt jellemzõ hónapok óta.
A télváróknak medig semmi biztatót nem írtam szerintem, ha igen akkor ezúton bocsánatot kérek tõlük, hogy hamis reményeket kelthettem !
Egyébként a GEM is további blokkinggal számon egyelõre hosszabb távon.
Link
Szerencsére a 30-35 foknak már lõttek !! A másik az hogy -1:-2 fokos 850-es T mág novemberben sem okot téli idõt. Én nem a reményekrõl írok, hanem épp ellenkezõleg. A hosszú NAO váltás az ellenkezõjére épp az igen enyhe mediterrán jellegû idõt valószínûsíti hosszútávon, mivel a további negatív NAO már irreálisan hosszú ideig tartana, ha tovább folytatódna.
Az elmult idõszak mindenképp hidegebb volt az átlagtól. az elmult két hét pedig átlag alatti (azaz átlag alatti ez is)
Link
És az elkövetkezõ 1 hét is Hidegebbnek néz ki a GFS alapján :
Link
A télváróknak medig semmi biztatót nem írtam szerintem, ha igen akkor ezúton bocsánatot kérek tõlük, hogy hamis reményeket kelthettem !
Egyébként a GEM is további blokkinggal számon egyelõre hosszabb távon.
Link
Szerencsére a 30-35 foknak már lõttek !! A másik az hogy -1:-2 fokos 850-es T mág novemberben sem okot téli idõt. Én nem a reményekrõl írok, hanem épp ellenkezõleg. A hosszú NAO váltás az ellenkezõjére épp az igen enyhe mediterrán jellegû idõt valószínûsíti hosszútávon, mivel a további negatív NAO már irreálisan hosszú ideig tartana, ha tovább folytatódna.
Az elmult idõszak mindenképp hidegebb volt az átlagtól. az elmult két hét pedig átlag alatti (azaz átlag alatti ez is)
Link
És az elkövetkezõ 1 hét is Hidegebbnek néz ki a GFS alapján :
Link
*mindenhol
Amúgy az izlandi minimumos dologgal egyetértek. Az óceán vízfelszín anomáliája is azt vetíti számomra elõre, hogy jó erõs lesz. Persze nyilván ki kell várni, hogy 1-2 sarki hidegmag Grönland térségére rendezõdjön és úgy be fog indulni a ciklonaktivitás, mint annak a rendje
Amúgy az izlandi minimumos dologgal egyetértek. Az óceán vízfelszín anomáliája is azt vetíti számomra elõre, hogy jó erõs lesz. Persze nyilván ki kell várni, hogy 1-2 sarki hidegmag Grönland térségére rendezõdjön és úgy be fog indulni a ciklonaktivitás, mint annak a rendje
Csak azért tartom viccesnek ezt a 0 fokos izotermás dolgot a hozzászólásodban, mert pl. a 12 órási GFS futásban szeptember 23. környékére még erõs elõoldalt mutatott 15 fok körüli izotermával. Szóval teljesen jellegtelen a kijelentésed és feleslegesen kelt reményeket a télváróknak: Link a realitás egyáltalán nem ez. Nincs itt hidegebb, csupán átlagos az idõjárás (persze az utóbbi napokban átlag alatti volt).
Ennyi erõvel nyugodtan lehet szeptember 20. után erõs elõoldal is.
Mondom én, hogy már elindult a szemellenzõs télvárás....
Csak 4-5 ember veszi észre azt, hogy nem minden klappolnak a dolgok a tavalyi szezonhoz képest... és az anomáliás eltérések nem mutatkoznak túl vidámnak. Persze ettõl még minden megtörténhet.
Ennyi erõvel nyugodtan lehet szeptember 20. után erõs elõoldal is.
Mondom én, hogy már elindult a szemellenzõs télvárás....
Csak 4-5 ember veszi észre azt, hogy nem minden klappolnak a dolgok a tavalyi szezonhoz képest... és az anomáliás eltérések nem mutatkoznak túl vidámnak. Persze ettõl még minden megtörténhet.
Véleményem szerint olyan 60% az esélye hogy télen a zonalitás lesz a jellemzõ Európa idõjárására. Igen enyhe télre számítok. Indokaim:
-a múlt évben, és jó ideig idén is a trópusi ciklonok aktivitása elmaradt, az ilyenkor szokásostol. Sok a plusz energia a Föld légkörében, ami minden bizonnyal a ciklonaktivitás erõsödését okozhatja a mérsékelt égövön is.
-mint tudjuk a légkör mindíg az energiák kiegyenlítésére törekszik. A csaknem 1 éve tartó meridionális, idõnként félblocking helyzet várhatóan megszûnik 1 maximum 2 hónapon belül, helyét a zonalitás, és a már fent említett okokbol kifolyólag akár igen markáns Izlandi ciklonok vehetik át, sok enyhe, ócáni légáramlatot pumpálva európába.
-amennyiben -kis eséllyel- mégis meridionális keleti, netán északi áramlások alakulnának ki, akkor is nagy valószínûséggel elõoldalra kerülnénk a mediterrán ciklonok esetében, mely szintén az enyhe idõjárásnak kedvezne (valamint akár a téli konvetkív helyzeteknek!). Ezt az alapján írom, hogy a mult télen és tavasszal is vagy rajtunk áthaladó, vagy tõlünk délre elhaladó, esetleg hátoldali mediterrán ciklonok voltak jellemzõek, és mint írtam a légkör a kiegyenlítõdésre törekszik, ily módon ezen áramlások várhatóan átváltanak és a mediterrán ciklonok töllünk nyugatra mászhatnak fel majd. (akár írhattam volna hogy a nagy számok törvénye)
-Igaz minimális a befolyásoló tényezõje, de a nedvességgel teli talajnak nagyobb a fajhõje, átlag körüli hõmérsékletû nyarunk volt, sok csapadékkal, a talaj felsõbb rétegeiben minden bizonnyal több hõ raktározódott el valamivel, bár mint írtam, ennek hatása egészen minimális lehet, de megemlítettem.
-a múlt évben, és jó ideig idén is a trópusi ciklonok aktivitása elmaradt, az ilyenkor szokásostol. Sok a plusz energia a Föld légkörében, ami minden bizonnyal a ciklonaktivitás erõsödését okozhatja a mérsékelt égövön is.
-mint tudjuk a légkör mindíg az energiák kiegyenlítésére törekszik. A csaknem 1 éve tartó meridionális, idõnként félblocking helyzet várhatóan megszûnik 1 maximum 2 hónapon belül, helyét a zonalitás, és a már fent említett okokbol kifolyólag akár igen markáns Izlandi ciklonok vehetik át, sok enyhe, ócáni légáramlatot pumpálva európába.
-amennyiben -kis eséllyel- mégis meridionális keleti, netán északi áramlások alakulnának ki, akkor is nagy valószínûséggel elõoldalra kerülnénk a mediterrán ciklonok esetében, mely szintén az enyhe idõjárásnak kedvezne (valamint akár a téli konvetkív helyzeteknek!). Ezt az alapján írom, hogy a mult télen és tavasszal is vagy rajtunk áthaladó, vagy tõlünk délre elhaladó, esetleg hátoldali mediterrán ciklonok voltak jellemzõek, és mint írtam a légkör a kiegyenlítõdésre törekszik, ily módon ezen áramlások várhatóan átváltanak és a mediterrán ciklonok töllünk nyugatra mászhatnak fel majd. (akár írhattam volna hogy a nagy számok törvénye)
-Igaz minimális a befolyásoló tényezõje, de a nedvességgel teli talajnak nagyobb a fajhõje, átlag körüli hõmérsékletû nyarunk volt, sok csapadékkal, a talaj felsõbb rétegeiben minden bizonnyal több hõ raktározódott el valamivel, bár mint írtam, ennek hatása egészen minimális lehet, de megemlítettem.
Ami biztosnak tünik, hogy a meleg száraz szeptembernek (amit sokan latolgattak) lõttek.
Az elmult idõszakban Ázsia északi részén (kb egy jó hete) leesett az elsõ hó és fokozatosan terjeszkedik egyre nagyobb területre. Link
Északon a lehûlés nem is a sarki területre inkább Ázsára van/lesz jellemzõ. A hidegsapka ide jellemzõ, azaz kicsit féloldalas most a sark.
Link
Az elmult 2 hét alatt a 850-es -5 fokos izoterma területe radikálisan növekedett már, és a -10 fokos izoterma is megjelent. Észak Ázsiára tartós tél köszönthet be az elkövetkezõ napokban rohamos hófelhalmozódással.
A jég katasztrofálisan kicsi kiterjedésben van (nem nehéz volt latolgatni 5-6 hónapja hogy bizony jóval átlag alatt lesz idén is).
Link
Jelenleg átmeneti nedves enyhébb és szárazabb hidegebb légtömegek váltogatják egymást hazánkban.
Zonalitás kialakulása az elkövetkezõ napokban sem várható.
Link
Bár messze van, de gyakorlatiag 4 hónap óta a ma reggeli az elsõ GFS fõfutás ami hosszabb távon számol hazánkban 0 fokos izotermával 850 hpa-on.
Link
Link
Gyakorlatilag ezek a jelek már az északi hemiszféra dinamikus lehûlési ütemét jelzi a többek átlal szeptemberre várt 30 fok és a fokozatosan várt melegedésnek nyoma sincs.
Valóban meglepõ a hosszú ideje tartó negatív NAO index. Az elmult évtizedekben ez már kezd a dobogóra kerülni. Ha tél végéig kitartana akkor valószínûleg dogobós, ha nem extra dobogós lenne !!! Ez már talán kirívó is lenne.
2 hónap mulva lehet arra számítani hogy az Izlandi minimum erõsödni fog, és akkor derül ki lesz-e zonális váltás vagy sem. Egyre inkább megvan az esélye ennek. A tendenciát érdemes figyelni, de az akciócentrum megerõsödésétõl függhet a tél milyensége. Így megvan az esélye a többek által várt iden igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás (mert a mostani ennek épp az ellenkezõjét vetíti elõre). A kulcs az izlandi akciócentrum megerõsödése novemberben !!!!!
Az elmult idõszakban Ázsia északi részén (kb egy jó hete) leesett az elsõ hó és fokozatosan terjeszkedik egyre nagyobb területre. Link
Északon a lehûlés nem is a sarki területre inkább Ázsára van/lesz jellemzõ. A hidegsapka ide jellemzõ, azaz kicsit féloldalas most a sark.
Link
Az elmult 2 hét alatt a 850-es -5 fokos izoterma területe radikálisan növekedett már, és a -10 fokos izoterma is megjelent. Észak Ázsiára tartós tél köszönthet be az elkövetkezõ napokban rohamos hófelhalmozódással.
A jég katasztrofálisan kicsi kiterjedésben van (nem nehéz volt latolgatni 5-6 hónapja hogy bizony jóval átlag alatt lesz idén is).
Link
Jelenleg átmeneti nedves enyhébb és szárazabb hidegebb légtömegek váltogatják egymást hazánkban.
Zonalitás kialakulása az elkövetkezõ napokban sem várható.
Link
Bár messze van, de gyakorlatiag 4 hónap óta a ma reggeli az elsõ GFS fõfutás ami hosszabb távon számol hazánkban 0 fokos izotermával 850 hpa-on.
Link
Link
Gyakorlatilag ezek a jelek már az északi hemiszféra dinamikus lehûlési ütemét jelzi a többek átlal szeptemberre várt 30 fok és a fokozatosan várt melegedésnek nyoma sincs.
Valóban meglepõ a hosszú ideje tartó negatív NAO index. Az elmult évtizedekben ez már kezd a dobogóra kerülni. Ha tél végéig kitartana akkor valószínûleg dogobós, ha nem extra dobogós lenne !!! Ez már talán kirívó is lenne.
2 hónap mulva lehet arra számítani hogy az Izlandi minimum erõsödni fog, és akkor derül ki lesz-e zonális váltás vagy sem. Egyre inkább megvan az esélye ennek. A tendenciát érdemes figyelni, de az akciócentrum megerõsödésétõl függhet a tél milyensége. Így megvan az esélye a többek által várt iden igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás (mert a mostani ennek épp az ellenkezõjét vetíti elõre). A kulcs az izlandi akciócentrum megerõsödése novemberben !!!!!
(
Hatása mindenképpen kell, hogy legyen a napfolttevékenységnek. De ilyen kis idõszak (utóbbi pár év, kb. negyed ciklus) esetében mindenképpen helytálló az a kijelentés, hogy a hatás nem szignifikáns Európára nézve. Szerintem több (lehet, hogy elég 2-3) ciklusnak is hasonló gyengélkedéssel kellene eltelnie ahhoz, hogy ráfoghassunk valamit.
Persze, ha tudnánk, hogy pl. a Maunder-minimum elején milyen volt a légkör dinamikája, és hogyan változott az elsõ pár évben, lehet, hogy könnyebb lenne következtetést levonni.
Nyilván a Nap hatása a hosszabb idõk globális átlagában mutatkozik meg jobban. Nem találtam most meg, de úgy tudom, amióta gyengébb a napfolttevékenység, a napállandó is csökkent valamelyest.
)
Svadasz négy grafikonja, méghozzá elsõsorban a NAO azt mutatja, hogy mintha kezdenénk kilábalni a meridionalitásból. 16-áig lát el az elõre, addig a gfs ens is összhangban van vele. A tagok nagyrésze szerint azonban ez könnyen csak átmeneti lehet. Vannak tagok, akik aztán újra nagyon mélyre szállnak, de némelyik egészen fönt marad.
Hatása mindenképpen kell, hogy legyen a napfolttevékenységnek. De ilyen kis idõszak (utóbbi pár év, kb. negyed ciklus) esetében mindenképpen helytálló az a kijelentés, hogy a hatás nem szignifikáns Európára nézve. Szerintem több (lehet, hogy elég 2-3) ciklusnak is hasonló gyengélkedéssel kellene eltelnie ahhoz, hogy ráfoghassunk valamit.
Persze, ha tudnánk, hogy pl. a Maunder-minimum elején milyen volt a légkör dinamikája, és hogyan változott az elsõ pár évben, lehet, hogy könnyebb lenne következtetést levonni.
Nyilván a Nap hatása a hosszabb idõk globális átlagában mutatkozik meg jobban. Nem találtam most meg, de úgy tudom, amióta gyengébb a napfolttevékenység, a napállandó is csökkent valamelyest.
)
Svadasz négy grafikonja, méghozzá elsõsorban a NAO azt mutatja, hogy mintha kezdenénk kilábalni a meridionalitásból. 16-áig lát el az elõre, addig a gfs ens is összhangban van vele. A tagok nagyrésze szerint azonban ez könnyen csak átmeneti lehet. Vannak tagok, akik aztán újra nagyon mélyre szállnak, de némelyik egészen fönt marad.
Elképzelésem szerint a naptevékenység a napszélen keresztül befolyásolja a sarkok fölötti magaslégkör állapotát(legvalószínûbben bizonyos rétegek hõmérsékletét)Ez oda hatna,hogy a kisugárzás lehetõsége nõne,ill.csökkenne.Itt nem a felhõzet mennyiségérõl van szó,hanem arról,hogy felhõtlen ég mellett is hol több,hol kevesebb energiát tud a felszín kisugározni a világûrbe.Pontosan olyan hatással van a naptevékenység,mint az üvegházgázok(bár teljesen más mechanizmuson keresztül)Ha helyes az elképzelésem,akkor a fentiek miatt elsõsorban a sarki tél idõjárására van hatással a naptevékenység -nevezetesen,ha ez gyenge,akkor a sarkvidék gyorsan és erõsen hûl,mikor EGYÉBKÉNT IS HÛLNE.A nyári hõmérsékletre és jégborítottságra sokkal kevésbé és jórészt közvetve hat(nagyobb tömegû jég lassabban olvad el)Tavaly kora õsszel is nem túl magas nívóról indult az arktiszi jégmennyiség növekedése,aztán váratlan nagy mértéket ért el.Az antarktiszi is hasonlóan viselkedett ebben az évben.
Lehet 1-2 tizedet számíthat, de a napfolt-tevékenységbõl levezetni a mediterrán ciklonok haladási irányát, illetve a különbözõ blocking helyzeteket... ráadásul pont Európára.... szerintem teljesen szükségtelen és nem sok értelme van.
Ha volt már negatív anomáliás tél nem túl optimális napfolt-tevékenység mellett, akkor lehet a hideg szempontjából optimális napfolt-tevékenység mellett is enyhe tél. Ennek a hatását nem tartom szignifikánsnak, ettõl jóval többet számít a sarki jégborítottság, a Szibériában felhalmozódott hideg, hó, illetve anticiklonok... valamint az atlanti térség vízfelszín anomáliája.
Az utóbbi idõben két nagyobb tábor alakult ki: az egyik szerint globális felmelegedés van, a másik szerint meg jön a mini-jégkorszak.
Ha volt már negatív anomáliás tél nem túl optimális napfolt-tevékenység mellett, akkor lehet a hideg szempontjából optimális napfolt-tevékenység mellett is enyhe tél. Ennek a hatását nem tartom szignifikánsnak, ettõl jóval többet számít a sarki jégborítottság, a Szibériában felhalmozódott hideg, hó, illetve anticiklonok... valamint az atlanti térség vízfelszín anomáliája.
Az utóbbi idõben két nagyobb tábor alakult ki: az egyik szerint globális felmelegedés van, a másik szerint meg jön a mini-jégkorszak.
Link Az augusztus végi megtorpanás után újra meredeken megindult lefelé az északi sarki jégkiterjedés. Már csak pár hét van a minimum beáltáig. A görbéket elnézve, én még látok rá esélyt, hogy idén a 2008-as szint alatt zárjunk, ami 2007-es rekord után a második legkisebb minimumot jelentené. És ha még azt is hozzávesszük, hogy idén a maximum jóval késõbb állt be és jóval nagyobb volt, mint 2007-ben - akkor megkockáztatom, hogy idén rekordnagyságú volt/lesz a jégvesztés...
Gyenge napfolttevékenységrõl beszélek, amelynek éghajlati hatásait a történelem igazolja. Heves napkitörés(ek) ugyan napjainkban is van(nak) és lesz(nek), amely(ek) viszont a napfoltminimummal szemben egészen más természetû(ek), eltérõ fogalom.
Vannak kutatók - Bastardi is közéjük tartozhat -, akik szerint a napfoltminimum általános hõcsökkentõ hatását a "nem tudni, mitõl melegedõ" (kiemelés tõlem) légkör valamelyest csökkenteni képes. Arra nincs határozott válasz, meddig.
Vannak kutatók - Bastardi is közéjük tartozhat -, akik szerint a napfoltminimum általános hõcsökkentõ hatását a "nem tudni, mitõl melegedõ" (kiemelés tõlem) légkör valamelyest csökkenteni képes. Arra nincs határozott válasz, meddig.
És nagyon úgy néz ki, hogy a 64845. számú hozzászólásod utolsó mondatából máris megdõlni látszik az elsõ kijelentés, hogy eseménytelen ködös õszre lehet számítani. Igaz az õszbõl még csak 10-13 nap telt el (ha az évszakváltó fronttól számítjuk), de eddig nem mondható eseménytelennek az idõjárás. Bár nem tudhatjuk meddig tartanak ki a jelenlegi tendenciák, de az óceáni hõmérsékleti anomáliákból kiindulva nem látok sok esélyt tartós anticiklonokra a következõ hosszabb idõszakban. Szóval tartósabb ciklonokra számítok északra, északnyugatra, illetve lefûzõdõ teknõkre. A havas, hideg télre vonatkozó állítás pedig csak fikció, ami persze nem azt jelenti, hogy nem fog megtörténni, de bõven minden benne van a pakliban. Ezt is az átlagosnál melegebb atlanti térségre alapozom.
Ez a hozzászólásom még mindig tartható: Link hosszútávú elõrejelzéseket vizsgálva tovább folytatódhatnak az újra-újra lefûzõdõ teknõk, hol tõlünk nyugatra, hol felettünk... és idõnként egy-egy cut-off ciklon is belefér jelentõs csapadékot okozva. Lesz elõoldal, hátoldal... szóval változatosság.
Igazából akárhány érvet fel tudnánk sorolni az átlagosnál hidegebb vagy melegebb tél mellett, bár tudom, hogy a hidegebbrõl divatosabb beszélni. Ez a napfolt tevékenységes dolog is csak találgatás, ugyanis hiába erõsebb, de így is elõfordultak olyan vidékek, ahol jóval melegebb volt, mint általában. Ha megkérdeznél egy oroszt, akkor tuti azt válaszolná, hogy évtizedek vagy évszázadok óta nem volt ilyen meleg nyáron, mint most volt. Valaki azt mondta, hogy a pozitív vízfelszín hõmérséklet tõlünk nyugatra jobban beindítja a nyugatias szeleket és a block tõlünk keletebbre fog kialakulni... és a ruszkiknak hoz rekordhideg teleket? Van köze a napfolt tevékenységhez?
Ahogy Bastardi is írja, a globális hõmérséklet jelenleg magasabb a vártnál napfolt tevékenység ide vagy oda...
Ez a hozzászólásom még mindig tartható: Link hosszútávú elõrejelzéseket vizsgálva tovább folytatódhatnak az újra-újra lefûzõdõ teknõk, hol tõlünk nyugatra, hol felettünk... és idõnként egy-egy cut-off ciklon is belefér jelentõs csapadékot okozva. Lesz elõoldal, hátoldal... szóval változatosság.
Igazából akárhány érvet fel tudnánk sorolni az átlagosnál hidegebb vagy melegebb tél mellett, bár tudom, hogy a hidegebbrõl divatosabb beszélni. Ez a napfolt tevékenységes dolog is csak találgatás, ugyanis hiába erõsebb, de így is elõfordultak olyan vidékek, ahol jóval melegebb volt, mint általában. Ha megkérdeznél egy oroszt, akkor tuti azt válaszolná, hogy évtizedek vagy évszázadok óta nem volt ilyen meleg nyáron, mint most volt. Valaki azt mondta, hogy a pozitív vízfelszín hõmérséklet tõlünk nyugatra jobban beindítja a nyugatias szeleket és a block tõlünk keletebbre fog kialakulni... és a ruszkiknak hoz rekordhideg teleket? Van köze a napfolt tevékenységhez?
Ahogy Bastardi is írja, a globális hõmérséklet jelenleg magasabb a vártnál napfolt tevékenység ide vagy oda...
Sokszor elõfordul, hogy a mediterrán ciklon elõoldalán felmelegszik az idõ, esõ esik, azután a hátoldalon északias áramlással betódul a sarkvidéki hideg levegõ, kiterjedt havazást hófúvást okozva, ami egy-négy évtizeddel ezelõtt szinte szabályszerû volt. Az elkövetkezõ, még jócskán odébb álló télre nem sok esélyt látok az elmúlt években megszokott, enyhe tipusú mediciklonokra, azaz huzamos ideig tartó délies áramlásra. Álláspontomról a 64845. számú hozzászólásomban már irtam.
Ha marad ez a mediciklonos idõjárás akkor csapadékosabb de enyhébb télre lehet számitani.
Igen, én is így látom.
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
Úgy veszem észre,hogy a melegedés fõleg a nyárra vonatkozik.Eltekintve az olyan vadul anomáliás daraboktól,mint amilyen a 2006/2007-es volt,a telek nem lettek feltûnõen mások,mint amilyenek az én 60-as,70-es évekbeli gyerekkoromban voltak.De a nyarak,kérem,a nyarak!Harminc-negyven évvel ezelõtt nem szerepeltek 33-38,34-39 fokos max.-ok az elõrejelzésekben.A 25-30 fok már bõdmelegnek számított.Nem szerepeltek,mert mire kialakulhatott volna ilyen magas hõmérséklet,mindig megérkezett a hf ény-ról,és visszavágta a felmelegedést.Ez az,ami manapság nincs.Még az idei,viszonylag mérsékelt nyáron is el tudtak szabadulni a maximumok június közepén és júliusban is.Innen is látszik,hogy a klímakérdés nem olyan egyszerû,mint sokan hiszik.Pár évtizede a klimatológusok még azt mondták,a sarkvidékek sokkal gyorsabban fognak melegedni a mérsékelt szélességeknél,következésképp nálunk fõleg a telek mutatnak majd pozitív anomáliát.Aztán ez lett belõle.
Akik pedig a 90-es évek második fele óta figyelik az idõjárást, azt hiszik, hogy az idõjárás ilyen, amilyen mondjuk '95-tõl napjainkig tart, hogy blocking blocking hátán, hogy mindig elakad a tû a lemezen, beragad, bedöglik egyhelybe áll stb., és nem értik, hogy mi változott.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
Egyes kutatók szerint,amíg a Nap-tevékenység gyenge marad,fõként Észak-és Nyugat-Európában az átlagosnál keményebb telek várhatók,s ez még jónéhány évig így lehet.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
Bizony. Ha meleg, száraz idõ volt, nem Észak-Afrikából, hanem Kis-Ázsiából kaptunk olyan forróságot, hogy gyerekként, csupasz lábbal képtelen voltam végigszaladni a napégette teraszon. És vajon hányan tapasztalták meg közülünk a sciroccót (sirokkót)? Abban az idõben gyakoribb - és a köz embere számára is népszerû - jelenség volt (mediterrán ciklon hidegfrontja elõtt napokig sûvöltött a száraz, délies szél). Ha zúzmara volt, az jó ideig eltartott. Ha havazott, hetekig lapátolhattuk a havat.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
Az 1966-tól 1970-ig terjedõ idõszakra jól emlékszem.Akkor voltam kisiskolás,és már akkor figyeltem az idõjárást.Elmondom,mi volt a jellemzõ azokra az évekre: változékony,esõs,viharos nyarak,ritkán és rövid ideig tartó strandidõvel.Korán beköszöntõ õsz,késõbb tartós ködök.Mérsékelten hideg,kifejezetten csapadékos telek,gyakori hóesés,és szintén gyakori esõ.A karácsonyi ünnepek táján általában hideg volt,mindig lehetett télisportolni.Egy érdekesség:1968/69 telén olyan hófúvások voltak,melyek méltán hasonlíthatók össze az észak-amerikai blizzarddal.
Én úgy tudom,hogy az AO az egész Északi-sarkkörre vonatkozik, de nem biztos.
A NAO és az AO, ahogy az elõttem szólók részletesen leírták, hozzávetõlegesen megmutatja, hogy zonális vagy meridionális irányítás van túlsúlyban Európa felett. Számomra Svadasz alsó két ábrája, az 1950-2010 közötti grafikonok a legtanulságosabbak. Ezeken jól látszik, hogy 2009-2010 során mindkét index rég látott negatív csúcsot produkált, mind a kilengés mértékét, mind a tartósságát tekintve. Utoljára az 1960-as évek végén volt hasonló, az akkori idõjárást lenne érdemes visszanézni... Elvileg akkor "állhatott le" ilyen mértékben a zonalitás, emellett még az 50-es évek végén, 60-as évek elején is volt néhány hasonló helyzet (de azokat nem mutatja mindkét index annyira markánsnak).
Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
Hú tényleg, ezt nem is figyeltem. Érdekes. Ennek fényében végképp nem sokat jelent az a kis pozitív kilengés. Legalábbis egyelõre.
Továbbá az is igen érdekes, hogy mind a NAO, mind pedig az AO esetében az elõrejelzések a vizsgált idõszakban gyakran jobban hajlottak a pozitív fázis, illetve gyengébb negatív fázis felé, mint ahogy aztán az a valóságban bekövetkezett.
Az AO indexrõl azt kell tudni, hogy abban az esetben mutatkozik pozitívnak, ha az alacsony geopotenciálú (tehát hûvös, hideg, ciklonális) légtömegek a sarkok környékére vannak visszahúzódva. Ilyen esetben az Észak-Atlanti térségben gyakoriak a ciklonok, viharciklonok. Az idõjárási frontok és a csapadék nagyobbik része Európa északi részein hullik le, illetve Szibéria és egyébként Európa északi részein is az átlagostól melegebb és csapadékosabb az idõjárás, illetve a Mediterrán térségben száraz idõszakokat okoz. Értelemszerûen azért, mert kevesebb hideg levegõ jut le a térségbe, ami ciklonokat generálhatna. Gyakran zonalitással vagy északnyugati irányírással jár együtt.
Negatív esetben Szibéria, illetve Európa nagyobb részén az átlagostól hidegebb idõjárást szokott okozni, ugyanis az Északi-Sark közelében magasabb geopotenciálú levegõ szokott lenni (gyakrabbak az anticiklonok), így pl. Európa belseje felé is gyakrabban tör be a sarki v. kontinentális eredetû levegõ. Ilyenkor a Mediterrán térségben és gyakra nálunk is igen csapadékos idõjárás uralkodik. Szibériában is nagy területeken anticiklonok a jellemzõek.
Két szemléltetõ ábra: Link Link
A NAO index azt mutatja meg, hogy milyen erõsek egymáshoz képest a szubtrópusi magasnyomás (vagy legyen Azori anticiklon) és a poláris alacsonynyomás. Amennyiben az azori anticiklon is rendkívül erõs és az izlandi ciklontevékenység is, akkor ez pozitív NAO indexxel szokott járni, ami nagyjából hasonló hatásokkal jár, mint a pozitív AO: Link
Negatív NAO index esetén pedig gyengébb szubtrópusi magasnyomás, illetve gyengébb izlandi ciklonaktivitás lesz jellemzõ, így tehát gyengülnek a nyugatias szelek, ami több meridionalitáshoz vezethet. Link
Legtöbbször a két index nagyjából együtt szokott mozogni.
Csak szemlétetésnek jó Svadasz két képe is: Link Link
Meg lehet rajta nézni, hogy pl. a 2006/2007-es szezonban az AO és NAO is pozitív volt a tél nagyobbik részében. Ilyenkor volt a rendkívül erõs nyugatias irányítás, illetve tavasz közeledtével a viharciklonok.
Ha az elõzõ téli szezont nézed, akkor a téli nagyobbik részében negatív AO és NAO indexek voltak, aztán jó hidegre is sikerült az egész...
Negatív esetben Szibéria, illetve Európa nagyobb részén az átlagostól hidegebb idõjárást szokott okozni, ugyanis az Északi-Sark közelében magasabb geopotenciálú levegõ szokott lenni (gyakrabbak az anticiklonok), így pl. Európa belseje felé is gyakrabban tör be a sarki v. kontinentális eredetû levegõ. Ilyenkor a Mediterrán térségben és gyakra nálunk is igen csapadékos idõjárás uralkodik. Szibériában is nagy területeken anticiklonok a jellemzõek.
Két szemléltetõ ábra: Link Link
A NAO index azt mutatja meg, hogy milyen erõsek egymáshoz képest a szubtrópusi magasnyomás (vagy legyen Azori anticiklon) és a poláris alacsonynyomás. Amennyiben az azori anticiklon is rendkívül erõs és az izlandi ciklontevékenység is, akkor ez pozitív NAO indexxel szokott járni, ami nagyjából hasonló hatásokkal jár, mint a pozitív AO: Link
Negatív NAO index esetén pedig gyengébb szubtrópusi magasnyomás, illetve gyengébb izlandi ciklonaktivitás lesz jellemzõ, így tehát gyengülnek a nyugatias szelek, ami több meridionalitáshoz vezethet. Link
Legtöbbször a két index nagyjából együtt szokott mozogni.
Csak szemlétetésnek jó Svadasz két képe is: Link Link
Meg lehet rajta nézni, hogy pl. a 2006/2007-es szezonban az AO és NAO is pozitív volt a tél nagyobbik részében. Ilyenkor volt a rendkívül erõs nyugatias irányítás, illetve tavasz közeledtével a viharciklonok.
Ha az elõzõ téli szezont nézed, akkor a téli nagyobbik részében negatív AO és NAO indexek voltak, aztán jó hidegre is sikerült az egész...
Szerintem meg még semmit nem lehet levonni belõle a télre vonatkozóan. Látszik, hogy korábban is voltak kisebb pozitív fázisok, lehet hogy ez is csak egy-két hétig fog tartani. Ha 1 hónap múlva is pozitív lesz, akkor az már jelent valamit.
Pozitív fázisba látszik átfordulni a NAO, az AO meg már átfordult. Eszerint enyhe lesz a tél.
Ez a figura már júliusban is megfigyelhetõ volt több napon keresztül:az óceán felett zonális áramlás,a kontinensen,fõleg a k-i részén blocking.
Akkor azt gondoltam,a ny-i áramlások készülnek feléledni.Most viszont újra meridionális áramlási kép van.
Akkor azt gondoltam,a ny-i áramlások készülnek feléledni.Most viszont újra meridionális áramlási kép van.
Vagy a tükrözés nem jó most és nem ezt akartad linkelni, de ez nem zonalitás. Ha jól megnézed, a teljes kontinens abszolút blokk alatt van. Az Izlandtól a Barents tengerig húzott vonalon veszteglõ ciklonok 995-1000hpa nyomással elég gyengécskék. Ez megint egy olyan helyzet, hogy amennyiben összegyûlik egy kis hideg, pont a Brit szigetek felé terjesztekedõ AC és a kelet-eu-i AC között tud letörni, azaz, hidegcsepp/med - bergadás, majd hûvös és csapadékos idõ középen. A gfs fáklyán 15-tõl már kisebb szórás meg is figyelhetõ, ami blokk elõjele. Tehát sajnos vannak elszomorító jelek, pedig én is vágynék egy kellemes vényasszonyok nyarára.
Én már idestova 30 éve figyelem az idõjárást, de bevallom, hogy ilyen hosszú zonalitás-mentes idõszakra nem emlékszem. Elõfordultak hetekig, sõt 2-3 hónapig tartó blocking-helyzetek, de az idei év a maga sorozatos beragadó/veszteglõ ciklonjaival szerintem szinte példátlan az utóbbi 2-3 évtizedben /ha nem így van, javítsatok ki!/.
Csak egyetérthetek lász kollégával, hogy amennyiben marad az azonalitás a következõ hónapokban is, télen bizony lapátolhatunk majd jócskán!
Csak egyetérthetek lász kollégával, hogy amennyiben marad az azonalitás a következõ hónapokban is, télen bizony lapátolhatunk majd jócskán!
A szokatlanul tartós meridionalitás okáról van egy elméletem(hogy helyes-e,az persze kérdés)Létezik az ún.Namias-periódus:1.fázis: kiélezõdõ é-d-i hõkülönbség - erõsödõ zonális áramlás.2.fázis:meridionálisra forduló áramlás - csökkenõ é-d-i hõkülönbség.Aztán kezdõdik az egész elõlrõl.Vajon nem arról van-e szó,hogy mostanában a két fázis aránya változott meg?Azaz,van zonalitás most is,csak olyan rövid idõtartamú,hogy alig vesszük észre.Ha így van,ennek okát a sarki és az egyenlítõi tájak alapvetõen megnövekedett hõdifferenciájára vezetem vissza.Lehetséges,hogy a tropikus-szubtropikus vidék az üvegházhatás megnövekedése miatt melegszik,míg a sarkvidék a néhány éve igen alacsony naptevékenység folytán kissé hûl.Hogy miképp lesz ebbõl eltolódás a két Namias-fázis idõtartamában?Ha eleve nagy az é-d-i hõkülönbség,akkor hamar eléri azt a mértéket,mely a zonális áramlást meridionálisra fordítja.Ezzel szemben,csak hosszas meridionalitás képes annyira lecsökkenteni a hõkülönbséget,hogy újra 1.fázis álljon elõ.
2006 januárjában és februárjában kisebb volt a sarki jég kiterjedése mint az ominózus 2007 év hasonló idõszakában.Mégis,2006 januárban ötven éves hidegrekordok dõltek meg Oroszországban,és hozzánk is olyan erõvel tört be a hideglevegõ ék-rõl,amilyenre 1979 jan.1 óta nem volt példa.
No ennek örülök, hogy megy az elemzés:-)
De lenne egy megjegyzésem, azt hiszem kissé félreértettük egymást! Én nem várom a telet, sõt imádom a nyarat minél melegebb van annál jobban érzem magam, szóval én csak a realitások talaján írtam azt amit.
Továbbra is tartom, azt, hogy ha ez a tendencia tartós lesz a téli idõszakra akkor sokat fogunk lapátolni! Ne így legyen, de a mostani elrendezõdés meleg, vagy inkább hideg ágya lehet a kemény téli napoknak idén.
A nyári idõjárás sokban tért el a tavalyitól, hogy miért, persze azért mert kb októberben változott valami és immáron jó 11 hónapja fennáll. Látszik is, a budapesti adatokat böngészve nagyjából átlagos az év, és miért is, csak azért mert a minimumok felvitték az átlagot, ha ez nem lett volna akkor bizony negatív anomáliával büszkélkedhetnénk. Ami jó eséllyel be is fog következni szeptemberben! Meglátjuk!
A lényeg, ha a hurrikán szezon gyengélkedik akkor ismét rengeteg felhasználatlan energia marad, és ezzel a nyomási elrendezõdéssel együtt, bizony kemény telet jelent, nincs mit mondani ez van. Ha az energia beindít egy normális nyugati légkörzést akkor lehet nekünk enyhébb a tél, ha az energia ismét a sarkokra szakad rá és a blokkoló anticiklon erõsíti a sok hócsapadékkal akkor megint nincs ellene mit tenni, nálunk hideg, havas tél lesz. Ennyit errõl, kiderül mi lesz figyelni kell a tendenciákat!
A következõ napokkal sem vagyok elégedett és igenis szomorú vagyok! Nem elég hogy napok óta nincs 20 foknál melegebb, sõt 20 fok sincs, ráadásul ha jön végre a meleg levegõ, akkor kapunk egy halom esõt, és megint ott vagyunk ahol elkezdtük! Jön a felhõ, nincs besugárzás nincs jó idõ, ne feledjük a nappal hossza vészesen csökken és a besugárzás mértéke is. Sajnos az idõjárás egyelõre elrontja a szép kellemes szeptemberi napokat!
A zonalitás beindulása mindig ûrtávlat a kutya vacsorája most biztosabb pont mint az:-)
Lassan meg kell barátkozni, hogy idén is elmúlt a nyár és nézzünk tovább várjuk azt amit lehet, én a jövõ májust:-), de addig még lesz néhány nap, így ezekben kell megtalálni a szépet, izgalmat és jót!:-)
De lenne egy megjegyzésem, azt hiszem kissé félreértettük egymást! Én nem várom a telet, sõt imádom a nyarat minél melegebb van annál jobban érzem magam, szóval én csak a realitások talaján írtam azt amit.
Továbbra is tartom, azt, hogy ha ez a tendencia tartós lesz a téli idõszakra akkor sokat fogunk lapátolni! Ne így legyen, de a mostani elrendezõdés meleg, vagy inkább hideg ágya lehet a kemény téli napoknak idén.
A nyári idõjárás sokban tért el a tavalyitól, hogy miért, persze azért mert kb októberben változott valami és immáron jó 11 hónapja fennáll. Látszik is, a budapesti adatokat böngészve nagyjából átlagos az év, és miért is, csak azért mert a minimumok felvitték az átlagot, ha ez nem lett volna akkor bizony negatív anomáliával büszkélkedhetnénk. Ami jó eséllyel be is fog következni szeptemberben! Meglátjuk!
A lényeg, ha a hurrikán szezon gyengélkedik akkor ismét rengeteg felhasználatlan energia marad, és ezzel a nyomási elrendezõdéssel együtt, bizony kemény telet jelent, nincs mit mondani ez van. Ha az energia beindít egy normális nyugati légkörzést akkor lehet nekünk enyhébb a tél, ha az energia ismét a sarkokra szakad rá és a blokkoló anticiklon erõsíti a sok hócsapadékkal akkor megint nincs ellene mit tenni, nálunk hideg, havas tél lesz. Ennyit errõl, kiderül mi lesz figyelni kell a tendenciákat!
A következõ napokkal sem vagyok elégedett és igenis szomorú vagyok! Nem elég hogy napok óta nincs 20 foknál melegebb, sõt 20 fok sincs, ráadásul ha jön végre a meleg levegõ, akkor kapunk egy halom esõt, és megint ott vagyunk ahol elkezdtük! Jön a felhõ, nincs besugárzás nincs jó idõ, ne feledjük a nappal hossza vészesen csökken és a besugárzás mértéke is. Sajnos az idõjárás egyelõre elrontja a szép kellemes szeptemberi napokat!
A zonalitás beindulása mindig ûrtávlat a kutya vacsorája most biztosabb pont mint az:-)
Lassan meg kell barátkozni, hogy idén is elmúlt a nyár és nézzünk tovább várjuk azt amit lehet, én a jövõ májust:-), de addig még lesz néhány nap, így ezekben kell megtalálni a szépet, izgalmat és jót!:-)
Te már régóta figyelemmel kíséred az idõjárást!
Mennyire volt régebben jellemzõ, hogy 1 évig ne legyen semmi zonalitás?
Lassan 1 évig tart, mert elõre nézve egy jóideig nem látni zonalitás jelét, mire esetleg lehet, már tényleg közel lesz az egy évhez a zonalitásmentes idõszak.
Mennyire volt régebben jellemzõ, hogy 1 évig ne legyen semmi zonalitás?
Lassan 1 évig tart, mert elõre nézve egy jóideig nem látni zonalitás jelét, mire esetleg lehet, már tényleg közel lesz az egy évhez a zonalitásmentes idõszak.
Zonalitásnak egyelõre semmi jele, a tél még túl messze van, ezért lássuk a következõ 10-14 napot: az évszakhoz képest kimondottan hûvös idõszak napjai szerencsére minden jel szerint meg vannak számlálva (+4 fok 850 hPa-on október második fele átlagának felel meg!), délnyugati áramlással melegebb, de igen nedves levegõ érkezik (részletek a Hosszútávúban, így erre nem térek ki bõvebben), viszont több modell szerint is a következõ héten (szept. 13-19) jó esély van arra, hogy legalább néhány napra beköszöntsön a késõ nyár. Így nemcsak a déli országrészben, hanem északon is - csillagászati nyár búcsúztatóként - augusztus vége óta elõször mérhetünk 25 fokot.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat